Már idén helyreállhat a külkereskedelem

A külkereskedelmi termékforgalom többlete 6,5 milliárd euró lehet 2021-ben, az export 6,7 százalékkal, az import 4,6 százalékkal bővülhet – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből kiderült: novemberben a termék-külkereskedelmi egyenleg 482 millió euróval 811 millió euróra javult, az export 6,9 százalékkal, az import 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta: a 2019-es 4,3 milliárd eurós aktívum tavaly 5,6 milliárd euró körülire hízhatott, és idén tovább emelkedhet a szufficit. A következő hónapokban az ipar és az autógyárak felfutása miatt az export stabilizálódhat, az év utolsó hónapjaiban pedig már növekedést is mutathat a külső kereslet és a járvány alakulása szerint. A szakértő hozzáfűzte: a harmadik negyedév után a tavalyi utolsó három hónapban is számottevően emelkedhetett a külkereskedelmi többlet, ezáltal az áruforgalmi egyenleg pozitívan járulhat hozzá a gazdaság negyedik negyedéves teljesítményéhez.

Várhatóan 3 százalékpontnál kisebb mértékben ronthatta a bruttó hazai terméket (GDP) a külkereskedelem 2020-ban – vélekedett a Századvég elemzője. A tavalyi első kilenc hónapban a külkereskedelem 3 százalékponttal nyomta lefelé a GDP-t, de a harmadik negyedévben már semleges volt a szektor hatása. Regős Gábor hozzátette: a hatást nagyobbrészt a szolgáltatások – egyebek között a turizmus és a szállítási szolgáltatások – külkereskedelme okozta, mintegy 2,3 százalékponttal csökkentve a GDP-t háromnegyed év alatt, míg az áruforgalom mindössze 0,6 százalékkal mérsékelte a gazdaság teljesítményét. Suppan Gergely rámutatott: tavaly az áruforgalmi egyenleg többletének jelentős emelkedése mellett a szolgáltatások egyenlege meredeken romlott, így a folyó fizetési mérleg kiegyensúlyozott lehetett, az egyenleg nulla és félmilliárd euró között alakulhatott. Az áruegyenleg fokozatosan helyreállhat, áprilisban viszont törés várható, amit a tavalyi egészségügyi beszerzések miatti bázishatás okoz.

A turizmus felfutása után jelentősen javulhat a szolgáltatások mérlege. A Takarékbank szakembere felhívta a figyelmet: a vállalati profitok helyreállásával a jövedelemegyenleg romlása várható, a multik ugyanis ismét hazautalhatják a nyereségüket.

Az exportot nem a forintárfolyam gyengülése, hanem a jelentős ipari megrendelésállományok hajtották – szögezte le Suppan Gergely. A nagy exportőr cégeknél csak minimális költségtényező az árfolyam, inkább a kisebb vállalkozások kivitelét támogathatta a gyenge forint, viszont ezek makrogazdasági szempontból elenyésző méretű extraprofitot termelnek. Regős Gábor szerint sem a forintárfolyam volt meghatározó a külkereskedelemben 2020-ban, hanem a külső kereslet alakulása és a gyenge bázisidőszaki adat hajtotta a kivitelt. Máskor egyébként fontos tényező a forint euróhoz viszonyított árfolyama. A Századvég szakértője aláhúzta: a hazai tulajdonú kkv-k helyzetén akár ronthatott a gyenge forint, ha az importált alapanyaguk jelentős mértékben drágult a szokásosnál magasabb árfolyam miatt.