Októberben is nőtt az átlagkereset
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTavaly októberben 397,4 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ez 8,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 264,2 ezer, a kedvezményeket is figyelembe véve 272,9 ezer forintot ért el – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A rendszeres bruttó átlagkereset 377,2 ezer forintra becsülhető, 9,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A január–októberi időszakban a bruttó átlagkereset 395,3 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262,9 ezer forint volt, mindkettő 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 271,7 ezer forintot ért el, 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakával összehasonlítva. A vizsgált időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 405,9 ezer forint volt. A pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban dolgozók keresték a legtöbbet (bruttó 700,5 ezer forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén pedig a legkevesebbet (250 ezer forint).
A vizsgált időszakban a rendszeres bruttó átlagkereset 369,1 ezer forintra becsülhető, 9,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A reálkereset 6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett.
Szakértői vélemények szerint a keresetstatisztikán nem hagyott nyomot a járvány, októberben is megközelítőleg a korábban megszokott dinamika szerint emelkedtek a bérek. A rendszeres bérek növekedése 9,5 százalékra gyorsult októberben az előző havi 8,6 százalék után. A második hullám nem okozott egyelőre nagy károkat a munkaerőpiacon, de érdemes megvárni a december–januári adatokat – emelte ki Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Várakozásai szerint 10 százalékot alulról megközelítő lesz a tavalyi éves dinamika, idén pedig 8,5 százalék körüli növekedésre számít, de ezt a még zajló minimálbér-tárgyalások nagyban befolyásolhatják. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy véli, a mérséklődő munkaerőhiány lassíthatja a bérnövekedést, miközben az egyes területeken, mint az orvosoknál várható béremelések gyorsíthatják az átlagos emelkedést. A minimálbérről és a garantált bérminimumról hozandó döntést illetően a korábbinál mérsékeltebb, de az inflációt meghaladó emelés lehet a reális.
