Ugyan az elmúlt évtizedben 5 százalékponttal csökkent a különbség, még így is 29 százalékkal alacsonyabb átlagnyugdíjat kapnak a 65 év feletti nők, mint a férfi társaik az Európai Unióban. Mindeközben Magyarországon 10 százalékos volt a nemek közötti nyugdíjkülönbség – mutat rá az Eurostat friss felmérése.
Az unió statisztikai hivatalának adatai alapján egész Európában magasabb volt a férfiak átlagnyugdíja, mint nőtársaik esetében. A tagállamokban mért átlagos eltérés 29 százalékos volt 2019-ben.
Az időskori juttatások közötti szakadék Luxemburgban volt a legnagyobb, ahol a nők általánosan 44 százalékkal kapnak kevesebb öregségi ellátást mint a férfiak.
A sorban őket követte Málta és Hollandia 40 százalékkal, majd Ciprus 39 százalékos különbséggel a 65 év feletti hölgyek és urak nyugdíjában. De számottevő eltéréseket tapasztaltak Ausztria (37 százalék) és Németország (36 százalék) viszonylataiban is.
Ezzel szemben a legenyhébb nemek közötti kontrasztot az időskori juttatásokban Észtországban mérték, ahol csupán két százalékos volt az eltérés 2019-ben. A dobogón őket követte Dánia 7 százalékos differenciával,
míg Magyarország került a harmadik helyre 10 százalékos különbséggel a nők és a férfiak átlagnyugdíjában.
Hasonlóan alacsonyabbnak mondható eltérések voltak az öregkori ellátásokban Szlovákiában (11 százalék) és Csehországban (13 százalék), míg Lengyelországban egy magasabb (20,4 százalékot) eltérést találtak.
Hétből egy nyugdíjast fenyegetett az elszegényedés az EU-ban.
Míg a kontinensen 2018-ban az idősebbek 14,5 százaléka élt a leszakadás peremén, addig 2019-re arányuk már 15,1 százalékra emelkedett. A nők esetében itt is 3-4 százalékponttal magasabb volt a mutató.
Magyarországon több mint minden tizedik nyugdíjas, vagyis 11,3 százalékuk élt az elszegényedés határán, ami 3,8 százalékponttal volt az uniós mutató alatt.
Míg a legkevesebb nehéz helyzetben élő idősebb állampolgárt Luxemburgban találtak 7 százalékkal, majd őket követte a sorban Szlovákia, Franciaország és Dánia fej fej mellett 9 százalékkal.
Ezzel szemben több mint minden második nyugdíjas esetében volt problémás a helyzet Lettországban (54 százalék) és Észtországban (51 százalék), majd őket követte Bulgária (36 százalék) mutatója
