Megduplázódott a fizetések medián értéke
Az elmúlt időszakban több sajtóorgánum is foglalkozott a medián és az átlagbér fogalmával. Mit mutatnak ezek a számok?
A bruttó átlagbér egy egyszerű, de nagyon fontos mutató. Úgy kapjuk meg az értékét, ha a felmért összes bruttó bértömeget elosztjuk az összes kereső létszámával. Ha egy országban mindenki forint-fillérre egyformán keresne, akkor ennyi lenne minden teljes munkaidőben foglalkoztatott bére. Ez a mutató áll a keresetstatisztikák központjában, általánosan elfogadott, hogy a nemzetgazdaságot leíró statisztikai mutatók közt is az átlagkereset és annak változása kiemelt. Számos jogszabály is ezen statisztikai szám alapján határoz meg ellátási összegeket. A medián bér egy ezt kiegészítő mutató. Azt ábrázolja, hogy ha a keresőket sorba rendezzük a fizetésük nagysága szerint, akkor mennyit keres az állomány középső tagja. Azaz a keresők fele ezen összegnél jobban keres, másik fele kevesebb bért kap.
Igaz, hogy a mediánértékekről nem közöl adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)?
Természetesen nem igaz. A KSH honlapján a 2019-es adat elérhető, a hónap végén már a 2020-asról is be tudunk számolni. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pedig 2002 óta rendszeresen publikál – tagállami, azaz például a KSH adatai alapján – mediánbér-adatokat is. Ezekhez a honlapon bárki hozzáfér. Magyarországon a fizetések szempontjából az átlagkereset a meghatározó mutatószám, ez évtizedek óta így van, a medián bér csak egy ezt kiegészítő mutató.
Hogyan alakult a medián és az átlagbér az elmúlt tíz évben?
A tavalyelőtti adatokról tudok beszámolni, a 2020-as év kereseti statisztikái a hónap végén lesznek publikálva. Mindkét mutató értéke nagyot nőtt. Az átlagbér tíz év alatt összesen 82 százalékkal emelkedett, hiszen a 2010-es 202 500 forintról 367 800 forintra nőtt. A medián bér ennél is erőteljesebben bővült: 91 százalékos növekedéssel 153 000 forintról 292 300 forintra emelkedett. Ha a medián és az átlagbér hányadosát nézzük, akkor látható, hogy a 2010-es 75,6 százalékról 79,5 százalékra nőtt ez az érték, azaz csökkent közöttük a különbség.
Hol helyezkedik el a magyar medián bér uniós összevetésben?
A jövedelemstatisztikák esetében általánosan igaz, hogy a medián bér mindig minden országban alacsonyabb, mint az átlagkeresetek. Az uniós statisztikában – 2018-as adatokat tudunk összehasonlítani – a medián és az átlagbér hányadosa a román 73,6 százaléktól a belga 92 százalékig terjed. A magyarországi 80 százalék körüli érték nem lóg ki a sorból, a 2018-ban még EU-tag Egyesült Királyság, Luxemburg, Lengyelország és Franciaország is hozzánk hasonló arányszámmal rendelkezett. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ez az arányszám számos gazdasági, strukturális okra vezethető vissza, nem véletlenül nem ez a legfontosabb mutatószám a munkaerőpiaci statisztikákban. Fontos azonban kiemelni, hogy a medián bér esetében hasonlóan jó, sőt még erősebb növekedési tendenciát láthattunk a 2010 óta eltelt tíz év alatt, mint az átlagbérnél. Abban az alacsony inflációs környezetben, amely az elmúlt évtizedben jellemezte Magyarországot, ez kimagaslóan jó eredménynek számít.
