Az éves 2,7 százalék lehetett januárban a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint, vagyis megegyezhet a decemberivel. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) holnap reggel teszi közzé a tényadatot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) széles sávban, 2,2–3,2 százalékban határozta meg a januári fogyasztói árindex prognózisát. A maginfláció a decemberi 4 százalékról 3,9 százalékra mérséklődhetett, az adószűrt maginfláció viszont 3,4 százalék maradhatott, ez utóbbi megegyezik az MNB várakozásával. Az elemzők az idén 3,3 százalékos átlagos fogyasztói árindexre számítanak, jövőre pedig 3,2 százalékosra.
A jegybank az idén ennél lényegesen magasabb, 3,5-3,6 százalékos drágulással számol, 2022-ben viszont csupán 2,9-3 százalékos éves átlagos inflációt vár.
Az üzemanyagok és a dohánytermékek áremelése lehetett a legjelentősebb árfelhajtó tényező, a szolgáltatások, a tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszerek esetében csökkent az inflációs nyomás
– mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A maginfláció valószínűleg nem változott jelentősen, az árhatások kiegyensúlyozzák egymást. A szakértő hozzáfűzte: a dohánytermékek adóemelése miatt az adóhatás fokozódhatott, az adószűrt és sima maginflációs mutató közötti távolság nőhetett. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője az év eleji átárazások inflációs hatására hívta fel a figyelmet, ez a monetáris döntéshozatalra is hatással lehet.
Az élelmiszerek továbbra is átlag felett drágulhattak, az üzemanyagárak viszont fékezhették a fogyasztói árindexet. Az elemző aláhúzta: a maginfláció érdemben magasabb lehetett a fogyasztói árindexnél.
A bázishatás miatt márciusban megfordulhat a jelenlegi dezinflációs trend, és megugorhat a fogyasztói árindex – véli Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője, aki szerint a havi áremelkedés kisebb maradhat a következő hónapokban. Az erősödő globális infláció, a nyersanyagárak emelkedése és a gazdaság nyitásával megugró kereslet jelentős árnyomást okozhat. Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese a 2021-ben várható nagy kilengésekre figyelmeztet.
Áprilisban 4 százalék körülire szökhet fel a fogyasztói árindex, majd ismét a 3 százalékos jegybanki cél közelébe süllyedhet a drágulás. A második kilengést az őszre, illetve decemberre várja az elemző, amikor akár 4 százalék fölé is nőhet a fogyasztói árindex. A maginfláció a tavalyi 4,1 százalékot követően 3,6 százalékra mérséklődhet 2021-ben. Virovácz Péter arra figyelmeztetett, hogy az újranyitáskor a túlkereslet és a szűkös kínálat miatt egyensúlytalanság alakulhat ki, ami a szolgáltatások nagymértékű áremeléséhez vezethet. Ezt erősítheti, hogy a tavalyi inflációs mélypont a tavasszal volt, így a gazdaság újranyitása mellett a bázishatás is emelheti a drágulás ütemét. Az ING Bank elemzője nem tartja kizártnak, hogy 2012 óta nem látott magasságokba – akkor 5,7 százalék volt az éves infláció – szökhet a fogyasztói árindex.
