Magyar gazdaság

Kész Pozsony terve az EU-pénz elosztására

Öt területre összpontosít Szlovákia az Európai Unió helyreállítási alapjából származó pénzek elköltésében a most közzétett terv szerint.

A szlovák pénzügyminisztérium közzétette az európai uniós helyreállítási alapból származó támogatások lehívásához szükséges nemzeti helyreállítási tervet, amelynek pénzügyi kerete 6,15 milliárd euró. Az EU júliusban elfogadott 750 milliárd eurós helyreállítási alapja a tagállamokat segítené megbirkózni a válsággal, egyengetve a zöld- és a digitális átállás útját is.

A feltétel a nemzeti helyreállítási terv kidolgozása április 30-ig a 2026-ig tartó időszak menetrendjére.

A terv kidolgozásánál elsősorban azokra a területekre összpontosítottunk, amelyek esetében az Európai Bizottság folyamatosan figyelmezteti Szlovákiát a lemaradásra: ez pedig az egészségügy, az oktatásügy, a zöldátállás, a digitális transzformáció és a hatékony közigazgatás

– nyilatkozta Eduard Heger szlovák pénzügyminiszter.

A zöldgazdaságra a tárcaközi egyeztetésre bocsátott koncepció 2,17 milliárd eurót szán, 1,45 milliárd euró jut az egészségügyre, 1,03 milliárd a közigazgatás hatékonyságának növelésére, 800 millió az oktatásügyre és 700 millió a kutatásra-fejlesztésre. A zöldgazdaságra szánt összegből konkrétan 220 millió eurót fordítanak a megújuló energiaforrások támogatására, 700 milliót a lakásfelújításra, 750 milliót a közlekedési projektekre, 350 milliót az ipar karbonmentesítésére, 150 milliót pedig a klímaváltozással kapcsolatos adaptációra.

A jobb okatás érdekében 200 millió eurót szánnak a felsőoktatás színvonalának emelésére. Ami a közigazgatást illeti, a digitalizáció 580 millió, az igazságügy reformja 240 millió, a korrupció és a pénzmosás elleni harc 200 millió eurót nyel el. Az egészségügy 1,45 milliárdjából közvetlenül az egészségügyi ellátás javítására 1,1 milliárd van elkülönítve, 250 millió pedig a hosszú távú gondoskodásra.

Fotó: WalterFoto/Shutterstock.com

A pénzek felhasználására részletes ütemtervet dolgoztak ki, ezt a következő hetekben megvitatják a szakemberekkel, és folytatják a finomhangolást az Európai Bizottsággal.

Eduard Heger szerint szeretnék elérni, hogy a támogatásoknak köszönhetően a szlovák életszínvonal az uniós átlag 74 százalékáról 2030-ra 92 százalékra nőjön. Ennek eléréséhez Heger szerint az adó- és nyugdíjreform megvalósítása is szükséges. A tervek szerint ebben a fél évben derül ki, milyen mélységű adóreformra gondol a Matovic-kormány – ami kiszivárgott, az az ingatlanadók várható emelése.

Boris Tomciak, a Finlord elemzője szerint nem lehet csodákat várni a helyreállítási alaptól, a tekintélyes források ellenére is legfeljebb az uniós átlag 85 százalékára lehet feltornázni a szlovákiai életszínvonalat.

Ehhez a szlovák vállalkozói közeget is módosítani kellene, ráadásul nem várható, hogy a következő években masszív működőtőke-beáramlás lesz az országban

– érvelt. Az összképhez hozzátartozik, hogy Szlovákia az idén rajtolt hétéves uniós költségvetésből további 13 milliárd euró­nyi forráshoz jut.

Viliam Páleník, a Szlovák Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatója úgy véli: az ismertetett koncepció még siker esetén is tovább mélyíti az eleve erőteljes különbségeket a regionális fejlettségben az országban. Tibor Gregor, a legnagyobb munkaadókat tömörítő Klub 500 ügyvezető igazgatója azt kifogásolta, hogy a koncepcióból hiányzik az ország versenyképességének növelése, az agrárágazat képviselői pedig a szektor mellőzését kérték számon.

A szlovák gazdaság tavaly majdnem akkorát zuhant, mint a bő tíz évvel ezelőtti gazdasági világválság idején. Míg 2009-ben 5,5 százalékkal esett vissza, tavaly 5,2 százalékos volt a teljesítménycsökkenés. Idén 4, jövőre 5 százalékos növekedés következhet Matej Hornák, az Erste-leány Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint.

Pozsony STRATÉGIA gazdaság
Kapcsolódó cikkek