Nem hagyta érintetlenül a koronavírus-járvány a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységét sem – derül ki a szervezet honlapján közzétett éves jelentésből. A beérkezett kérelmek száma érezhetően csökkent 2020-ban:
a tavaly regisztrált 2989 új megkeresés 11,8 százalékkal – majdnem négyszázzal – kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A 669, még 2019-ről áthúzódó eljárással együtt összesen 3658 üggyel kellett foglalkoznia a testületnek.
A kérelmek megoszlása nem változott érdemben 2019-hez képest: a testület 2354 belföldi békéltetési ügyet, 596 méltányossági kérelmet, 35 határon átnyúló ügyet és négy online platformon keresztül érkezett megkeresést regisztrált tavaly. A folyamatban lévő ügyek közül 3126-ot zártak le 2020-ban, és 532 húzódott át erre az évre.
A kérelmek benyújtásának módjában sincs nagyobb változás, még úgy sem, hogy a járvány miatt számos területen a digitális felületekre terelődött az ügyintézés.
A testület adatai szerint a papíralapon – postán vagy ügyfélszolgálaton – benyújtott kérelmek aránya alig csökkent, 78,7 százalékot ért el, szemben az egy évvel korábbi 79,9-del. A kormányablakoknál és a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózatnál benyújtott megkeresések aránya viszont jócskán visszaesett (2,9 és 5,7 százalékot tett ki), ami azzal is magyarázható, hogy az év egy részében szünetelt a személyes ügyintézés lehetősége. Az elektronikusan, tehát ügyfélkapun vagy hivatali kapun keresztül benyújtott kérelmek aránya emiatt érezhetően, 7,1-ről 12,6 százalékra nőtt 2020-ban.
Az ügyfelek lakóhely szerinti megoszlása a közép-magyarországi régió túlsúlyát mutatja, a megkeresések 42,4 százaléka innen érkezett.
Ezen belül Budapest részesedése tavaly megközelítette a 26,5 százalékot, miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a lakosságnak csak a 17,3 százaléka él a fővárosban. Viszonylag tetemesnek mondható még Észak-Alföld (12,75 százalék), Dél-Alföld (9,8 százalék) és Észak-Magyarország (9,8 százalék) súlya is, bár ezeknek a régióknak a részesedése némileg csökkent 2019-hez képest. A megkeresések legnagyobb része (37,4 százaléka) változatlanul a hitelintézeteket érintette 2020-ban, igaz, ez az arány némi mérséklődést tükröz az egy évvel korábbi 38,4-hez képest. A biztosítókat érintő ügyek részesedése tavaly 35,3 százalékot tett ki, miközben a követeléskezeléssel foglalkozó pénzügyi vállalkozások súlya 19,4 százalékos volt.
Az utóbbiak szerepe egyre nagyobb a megkereséseknél, már 2019-ben is ezekhez kapcsolódott az új ügyek 19 százaléka. A termékek megoszlásánál sem történtek tavaly drasztikus változások a megelőző év óta, most is a pénzpiaci termékeké volt a legnagyobb, 57,2 százalékos szelet, amit a biztosítási piac konstrukciói követtek 36,2 százalékkal. Figyelemre méltó azonban, hogy a pénztárakkal kapcsolatos ügyek száma 26-ra nőtt tavaly, igaz, a részesedésük még így is 1 százalék alatti. A befogadható ügyek aránya kissé csökkent 2020-ban, és 80,2 százalékot tett ki, tehát a megkeresések ötöde nem volt alkalmas érdemi elbírálásra. A legtöbbször a hiánypótlás elmaradása vezetett az elutasításhoz, de számottevő a hatáskör hiánya miatt nem befogadott kérelmek aránya is. Ami pedig az érdemi elbírálásig eljutott ügyek megoszlását illeti, ezek 74,6 százaléka végződött megszüntető határozattal, 24,2 százalékuk egyezséggel, 1 százalékuk kötelezéssel, 0,24 százalékuk pedig ajánlással.
