Magyar gazdaság

Több veszély fenyegeti az inflációs pályát

A növekedés helyreállítása után a versenyképességre kell fókuszálni a jegybankelnök szerint.

Három feladatot látunk:

  • Le kell győzni a vírust.
  • Meg kell őriznünk az árstabilitást, kordában kell tartanunk az inflációt.
  • Helyre kell állítani a gazdasági növekedést, visszaállítani a fenntartható felzárkózást.
  • – kezdte a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóját Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A három feladat teljesítése esetén a gyors helyreállásra számíthatunk. A tavalyi harmadik negyedévtől jó beruházási adatok láthatóak, amely biztató a helyreállás szempontjából.

    Az alapkamatot változatlanul hagyta az MNB , ami kedvező finanszírozási helyzetet biztosít – jelentette ki a jegybankelnök. Az árstabilitás továbbra is fontos, igaz, lesznek átmeneti okokból fakadó megugrások és a gazdaság újranyitása utáni kínálati sokk is árfelhajtó hatású lesz. Mivel ezek a tényezők átmenetiek lesznek, ezért nem kell számítani elszabaduló árakra, az 3 százalék körül stabilizálódik. Matolcsy György hangsúlyozta: tartsuk magunkat ahhoz, hogy odafigyelünk a költségvetésre, az államadósságra és az inflációra.

    A gazdaság újranyitása után négy szakasz jöhet.

  • Most még harcolunk a járvánnyal,
  • ezt követi az újraindítás
  • majd a helyreállítás,
  • ezután versenyképességjavító növekedési pályára kell állni.
  • Fotó: Máthé Zoltán / MTI

    Idén 4-6 százalékos gazdasági növekedésre számítunk, ami azt jelentené, hogy kanyarban előzünk, mivel egy év alatt sikerül helyreállítani a koronavírus okozta károkat. Ez nem lenne példa nélküli a világban, az USA, Izrael és Kína is 6 százalék körüli bővülést vár – zárta beszédét a jegybankelnök.

    Látja a veszélyeket az MNB

    Az infláció továbbra is az elsődleges horgonyunk, az árstabilitás fenntartása a cél – húzta alá Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Az első hónapokban az infláció erősödését az olajárak okozták. A második negyedévben inflációs kiugrások várhatóak a bázishatás, az olajárak további emelkedése, a jövedéki emelkedése és az újraindítás nyomán várható kereslet-kínálati súrlódások miatt. A harmadik negyedévtől visszatér az infláció a 2-4 százalékos jegybanki célsávba. Az infláció gyors változékonysága miatt fokozottan figyeli az MNB az alapmutatókat. Virág Barnabás szerint kulcskérdés a másodkörös hatások elkerülése.

    Két olyan forgatókönyv is van, ami felfelé emelheti az inflációt:

  • A feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés esetén és
  • A gazdaság újraindulását követő másodkörös hatások kialakulása esetén, amely tartósan gyorsabb drágulási ütemet hozhat.
  • A vakcináció elhúzódása ugyanakkor lefelé nyomhatja az inflációt.

    A kockázatok realizálódása esetén készek vagyunk monetáris eszközeinkkel közbelépni – húzta alá az MNB alelnöke. A magyar gazdaságnak keresleti és kínálati oldalon is gyors helyreállítási potenciálja. Virág Barnabás hozzáfűzte: a nemzetközi összevetésben alacsony, a beruházási ráta magas, a reáljövedelmek 2021-ben növekedhetnek és uniós források beérkezésére is számíthatunk. Az MNB a decemberi, 3,5-3,6 százalékos 2021-es inflációs előrejelzést jelentősen, 3,8-3,9 százalékra emelte, a jövő évi átlagos drágulás mértéke továbbra is 2,9-3 százalék lehet.

    GDP Matolcsy György infláció
    Kapcsolódó cikkek