BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Zuhanó bérek a vendéglátóiparban

Jelentősen visszaeshetett a keresete a legtöbb munkavállalónak tavaly a válság által megtépázott szektorokban. Szakmai szervezetek a bértámogatás fél évvel történő meghosszabbítását javasolják.

Nulla produktum mellett bér­ről beszélni felesleges, maximum szociális tá­mo­gatásnak lehet nevezni, amit kifizettek a munkavállalóknak a vendéglátás területén

– mondta a Világgazdaságnak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint

tavaly a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a bruttó átlagkereset az első negyedév után stagnált, egész évben 250 ezer forint volt, ez az összes nemzetgazdasági ág tekintetében az egyik legalacsonyabb keresetnek számított.

Kovács László felhívta a figyelmet, hogy a helyzet ennél is katasztrofálisabb lehet, mert az alkalmazottakat nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, a legtöbb helyen ugyanis levitték az óraszámokat 2-4 órára. Ráadásul a munkahelyvédelmi bértámogatást csak a novemberi állapot után kérhetik, amikor már eleve csökkentett üzemmódban működtek a vendéglátóhelyek.

Lassult a bérdinamika a vendéglátóiparban azok után, hogy korábban 10 százalék fölötti növekedési ütem volt érzékelhető

– mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A nyári hónapok ugyan lendületet adtak, ám az év második fele és a járvány újabb hulláma nyomot hagyott az ágazat teljesítményén.

A szektor tavalyi vesztesége a 2019-es rekordév után elérte a 400 milliárd forintot.

Kovács László azonban úgy látja, hogy jelenleg a korábbi forgalom mindössze 25-30 százaléka realizálódhat, ami a foglalkoztatáson is látszik: míg 2019-ben még 190 ezren dolgoztak a szektorban, idén január­ban már csak 150 ezren. Ráadásul számos olyan egyéni vállalkozó van, aki csak azért maradt állományban, hogy fizesse a társadalombiztosítási járulékokat, miközben lehet, hogy már rég szakmát váltott. A kabinet számításai szerint összesen százezer alkalmazott után vették igénybe a munkahelyvédelmi bértámogatást, azaz több tízezren hagyhatták ott a szektort.

Fotó: Getty Images

A szakmai szervezetek azt kérték a kormánytól, hogy

a bértámogatás mértékét 50-ről 75 százalékra növelje, illetve hogy ne a tavaly novemberi állapotot vegyék figyelembe, hanem a 2019-es vagy a 2020. január–februári adatok alapján számított teljes óraszámokat.

Kovács László azt is hangsúlyozta, hogy teljes adó- és járulékmentességre lenne szükség, hogy talpon tudjanak maradni.

A kormányzat azt jelezte, hogy egy hónappal meghosszabbítják a bértámogatást, az MVI azonban azt javasolta, hogy a nyitás után még fél évig igénybe lehessen venni. Szintén probléma, hogy ha valaki időközben elmegy, és újat vesznek fel helyette, utána már nem tudják kérni a támogatást. A testület elnöke a nyitás után nagy eufóriára számít, ahogy tavaly a kereskedelemben is történt, majd visszafogott tempóra van kilátás. A K&H elemzője úgy látja, a munkaerőhiány ismételt megjelenésével a keresetek újra növekedhetnek az ágazatban, bár az idei minimálbér-emelés a korábbi éveknél mindenképpen lassabb bérdinamikát fog eredményezni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.