BUX 51,456.86
-0.02%
BUMIX 4,288.41
-0.74%
CETOP20 2,286.44
0.00%
OTP 17,740
-0.28%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.26%
0.00%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,565
0.00%
RABA 1,375
0.00%
0.00%
+0.97%
0.00%
0.00%
-3.43%
+3.10%
-0.24%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
-0.42%
MOL 2,428
+0.50%
-0.16%
ALTEO 1,700
0.00%
0.00%
+0.41%
EHEP 1,750
-0.85%
0.00%
-1.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
+0.59%
+2.76%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
-2.50%
0.00%
0.00%
0.00%
NUTEX 16.78
-0.24%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Jókora lökést kap a magyar közlekedésfejlesztés

Az uniós helyreállítási alap keretében több mint 1400 milliárd forintból fejlődhet a hazai közlekedési rendszer. Budapest mellett jut pénz a teherforgalom erősítésére, regionális kohézióra és digitalizációra is.

A fenntartható zöldközlekedés az első számú kedvezményezettje Magyarország Helyreállítási és ellenálló képességi tervének (HET), miután a kilenc beavatkozási terület közül ez a legnagyobb, 1417,6 milliárd forintos keretösszeggel részesül az ország rendelkezésére álló 5797,1 milliárdból. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásaiból két szakterület jut még 1000 milliárd feletti pénzhez,

  • de míg a közlekedésre szánt összeg 87,56 százaléka támogatja a klímavédelmi célok megvalósulását,
  • addig az egyetemek megújítására szánt 1191,5 milliárd forint esetében 37,91 százalék,
  • a tervezett egészségügyi projektekre szánt 1268 milliárd forintnál pedig csak 18,5 százalék az arány.
  • A forrásfelhasználási elképzeléseket rögzítő 450 oldalas tervezet szerint a következő évtizedekben, 2040-ig bezárólag, az a cél, hogy az ország közlekedési rendszerének zöldátállása rendszerszintű eredményeket hozzon.

    Fontos azonban tudni, hogy az RRF mellett a következő hét évre szóló, strukturális és kohéziós forrásokat tömörítő MFF-ben is kiemelt terület az integrált közlekedésfejlesztés: 19,1 százalékos részarányánál csak vállalkozásfejlesztésre és innovációra jut több pénz (26,1 százalék).

    Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

    A helyreállítási források 55,7 százaléka, 793,4 milliárd forint a budapesti agglomeráció közlekedési rendszerének zöldreformját célozza, főként a vasút korszerűsítésével. Ebből 354,3 milliárd jut a versenyképes járműparkra, 351,2 milliárd az elővárosi hálózat kapacitásbővítésére, 87,9 milliárd pedig az állomásokra és a kapcsolódások javítására.

    A 2040-ig tervezett programban a cél a vonatokat használó utasok számának növelése 80 százalékkal, és évente négymillió tonna szén-dioxid-kibocsátás megelőzése. Emellett a támogatási pénzek 21,2 százalékát, 300,6 milliárd forintot állítanának az alacsony emissziójú teherforgalom térnyeréséhez szükséges szűk keresztmetszetek felszámolásának szolgálatába.

    Ehhez folytatni kell a Magyarországon keresztülhaladó TEN-T törzshálózati korridorok megkezdett fejlesztéseit, a kapacitások kiépítéseit.

    A nagy távolságú teherforgalmi hálózatok átjárhatóságának növelése uniós irányelv, amelyet egy TEN-T-rendelet szabályoz 2030-as céldátummal. Az intézkedéscsomag a vasúti és a vízi közlekedésre terjed ki, az előbbi 274,9, az utóbbi 25,7 milliárd forinttal részesül, a fókusz itt is, ott is az áruszállításon van.

    A zöldközlekedésre szánt RRF-források 20,4 százaléka, 290,1 milliárd forint támogatja a regionális kohézió erősítését. Hálózatfejlesztésre a terv szerint 147 milliárd jut, emellett egy önálló, 79 milliárdos boríték a zéró emissziós buszközlekedés fejlesztését illeti, de 63,4 milliárd a regionális vasúti eszközpark során is szerepel.

    A dokumentum szerint az ország vízfejűsége révén a népesség csaknem egyharmada központi régióban él, de időközben vidéken is létrejöttek munkaerőt vonzó gazdasági központok, ám mindez egyes országrészek elnéptelenedésével jár.

    A folyamat megállítását célozza a zéró szén-dioxid-kibocsátású közösségi közlekedés és a hivatásforgalmi (iskolába és munkahelyre) kerékpározás erősítése vidéken, a gyűrűirányú közúti kapcsolatoknál pedig kiemelt szempont a megfelelő számú Duna-keresztezés kialakítása és a schengeni határokon átívelő, határ menti kapcsolatok fejlesztése. A beruházásokhoz szolgáltatási reform is társul, amely a vasúti és autóbuszos szolgáltatások menetrendi és szolgáltatási integrációját szolgálja.

    A negyedik zseb a legszűkebb, digitalizációra 33,5 milliárd forintot különítettek el.

    Az egyik legfontosabb lépés a vasút-automatizálás végrehajtása minden olyan vonalon, ahol infrastruktúra-beruházás történik, a másik központi elem pedig a tarifarendszer reformja, amely lehetővé teszi, hogy az egyes közszolgáltatók közös jegy- és bérletrendszert alakítsanak ki.

    Véget ért a testvérpártok között folytatott vita a kancellárjelöltről

    A kocka el van vetve, Armin Laschet lesz az uniópártok kancellárjelöltje.

     

    Kapcsolódó cikkek