A fenntartható zöldközlekedés az első számú kedvezményezettje Magyarország Helyreállítási és ellenálló képességi tervének (HET), miután a kilenc beavatkozási terület közül ez a legnagyobb, 1417,6 milliárd forintos keretösszeggel részesül az ország rendelkezésére álló 5797,1 milliárdból. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásaiból két szakterület jut még 1000 milliárd feletti pénzhez,
A forrásfelhasználási elképzeléseket rögzítő 450 oldalas tervezet szerint a következő évtizedekben, 2040-ig bezárólag, az a cél, hogy az ország közlekedési rendszerének zöldátállása rendszerszintű eredményeket hozzon.
Fontos azonban tudni, hogy az RRF mellett a következő hét évre szóló, strukturális és kohéziós forrásokat tömörítő MFF-ben is kiemelt terület az integrált közlekedésfejlesztés: 19,1 százalékos részarányánál csak vállalkozásfejlesztésre és innovációra jut több pénz (26,1 százalék).
A helyreállítási források 55,7 százaléka, 793,4 milliárd forint a budapesti agglomeráció közlekedési rendszerének zöldreformját célozza, főként a vasút korszerűsítésével. Ebből 354,3 milliárd jut a versenyképes járműparkra, 351,2 milliárd az elővárosi hálózat kapacitásbővítésére, 87,9 milliárd pedig az állomásokra és a kapcsolódások javítására.
A 2040-ig tervezett programban a cél a vonatokat használó utasok számának növelése 80 százalékkal, és évente négymillió tonna szén-dioxid-kibocsátás megelőzése. Emellett a támogatási pénzek 21,2 százalékát, 300,6 milliárd forintot állítanának az alacsony emissziójú teherforgalom térnyeréséhez szükséges szűk keresztmetszetek felszámolásának szolgálatába.
Ehhez folytatni kell a Magyarországon keresztülhaladó TEN-T törzshálózati korridorok megkezdett fejlesztéseit, a kapacitások kiépítéseit.
A nagy távolságú teherforgalmi hálózatok átjárhatóságának növelése uniós irányelv, amelyet egy TEN-T-rendelet szabályoz 2030-as céldátummal. Az intézkedéscsomag a vasúti és a vízi közlekedésre terjed ki, az előbbi 274,9, az utóbbi 25,7 milliárd forinttal részesül, a fókusz itt is, ott is az áruszállításon van.
A zöldközlekedésre szánt RRF-források 20,4 százaléka, 290,1 milliárd forint támogatja a regionális kohézió erősítését. Hálózatfejlesztésre a terv szerint 147 milliárd jut, emellett egy önálló, 79 milliárdos boríték a zéró emissziós buszközlekedés fejlesztését illeti, de 63,4 milliárd a regionális vasúti eszközpark során is szerepel.
A dokumentum szerint az ország vízfejűsége révén a népesség csaknem egyharmada központi régióban él, de időközben vidéken is létrejöttek munkaerőt vonzó gazdasági központok, ám mindez egyes országrészek elnéptelenedésével jár.
A folyamat megállítását célozza a zéró szén-dioxid-kibocsátású közösségi közlekedés és a hivatásforgalmi (iskolába és munkahelyre) kerékpározás erősítése vidéken, a gyűrűirányú közúti kapcsolatoknál pedig kiemelt szempont a megfelelő számú Duna-keresztezés kialakítása és a schengeni határokon átívelő, határ menti kapcsolatok fejlesztése. A beruházásokhoz szolgáltatási reform is társul, amely a vasúti és autóbuszos szolgáltatások menetrendi és szolgáltatási integrációját szolgálja.
A negyedik zseb a legszűkebb, digitalizációra 33,5 milliárd forintot különítettek el.
Az egyik legfontosabb lépés a vasút-automatizálás végrehajtása minden olyan vonalon, ahol infrastruktúra-beruházás történik, a másik központi elem pedig a tarifarendszer reformja, amely lehetővé teszi, hogy az egyes közszolgáltatók közös jegy- és bérletrendszert alakítsanak ki.
Véget ért a testvérpártok között folytatott vita a kancellárjelöltről
A kocka el van vetve, Armin Laschet lesz az uniópártok kancellárjelöltje.