Az Európai Központi Bank (EKB) az elemzői várakozások szerint júliusra lassítja kötvényvásárlásait – derül ki a Bloomberg pénteken közzétett felméréséből.
Ez azért lenne jelentős fejlemény, mert a járvány okozta válság közepette a bank pandémiás kötvényvásárlási programja (PEPP) segített alacsonyan tartani az eurózónatagok hitelköltségeit,
sőt, az EKB teremtette óriási kereslet még a saját fizetőeszközeiket használó közép-európai országok állampapírhozamait is mérsékelte.
A hatalmas államadósságát a válság miatt tovább duzzasztó Olaszország 10 éves államkötvényeivel például ma 0,74 százalékos hozam mellett kereskednek, 260 bázisponttal a két és fél évvel ezelőtti szinthez képest. Az azonos futamidejű magyar papír hozama ugyanezen az időtávon mintegy 110 bázisponttal csökkent, 2,6 százalék környékére, bár a 2019. végi mélypontnál 70 bázisponttal magasabb.
Az európai hozamszintnek nem kell feltétlenül kell erősen megemelkednie attól, hogy az EKB elkezdene kisebb keresleti támogatást nyújtani, ha ezt azért teszi, mert javulnak az eurózóna gazdasági kilátásai:
Az Egyesült Államokból idén indult trend ugyanakkor már feljebb tolta az európai hozamokat is.
A kilábalás európai kockázatai azonban sokkal nagyobbnak tűnnek az amerikaiaknál. A Reuters ugyancsak pénteken tett közzé egy elemzői felmérést, és
az ebben szereplő szakemberek több mint 90 százaléka szerint az eurózóna számára a legnagyobb rizikót a vakcinázási folyamat lassúsága jelenti.
Az elemzői konszenzus szerint az euróövezet gazdasága ebben a negyedévben lerázhatja a recessziót, és 1,5 százalékkal növekedhet az előző negyedévhez képest, de egy hónapja még 2,1 százalék volt az előrejelzés.
Az egy éve indult és decemberben 500 milliárd euróval, 1850 milliárdra emelt keretösszegű PEPP a mostani terv szerint jövő márciusban fut ki, de a lejáratokból eredő bevételt még 2023 végéig újrabefektetik az állampapírpiacon. A felmérésben szereplő elemzők több mint hatvan százaléka szerint az időkereten az EKB nem változtat, és három hónappal előre bejelenti majd a program végét. A jövő heti EKB-ülésen az elemzők szerint az eurózóna jegybankja még nem hoz döntést lényegi monetáris politikai változásról.
A bank kamatainak szintje és a PEPP előtti kötvényvásárlási program a felmérés szerint még legalább 2022 végéig változatlan maradhat.
A kötvényvásárlások júliusra várt lassítása azért is izgalmas kérdés, mert az EKB csak egy hónapja gyorsított, hogy az alacsony piaci kamatszintekkel támogatást nyújtson az európai kormányzatoknak, vállalatoknak és háztartásoknak, miközben az oltási kampány az unióban a reményeknél lassabban halad, a koronavírus-járvány új hullámának támadásától tartó kormányzatok pedig kénytelenek voltak megőrizni a szigort a pandémiát gátló zárlatintézkedésekben.
Az eszközvásárlás pont akkor kapcsolt nagyobb sebességre, amikor az oltásban sokkal előrébb tartó Egyesült Államokban gyorsul az – sőt márciusban már meg is haladta a Federal Reserve kétszázalékos hosszú távú célját –, és egyre több szó esik a Fed eszközvásárlásainak majdani visszafogásáról, ami az amerikai hosszú lejáratú kötvények hozamának emelkedését okozta, és hatással volt az európai hozamokra is.
A napokban Jerome Powell, a Fed elnöke jelezte, hogy az eszközvásárlás lassítására jóval a kamatok emelése előtt sor kerülhet, a St. Louis-i Fed elnöke pedig azt sugallta, hogy akkor következhet el változás, ha az ország eléri a 75-80 százalékos átoltottság szintet, azaz a jelenleginek a dupláját.
A rekordmértékű jegybanki mennyiségi lazítás visszafogásának a kezdetét óriási izgalommal várják a befektetők a világban, hiszen ha a nagy jegybankok ezen a terepen döntési és kommunikációs hibákat követnek el, az óriási felfordulást okozhat a helyi és a nemzetközi állampapír-, részvény- és devizapiacokon. Az amerikai 10 éves állampapír hozama ma 1,57 százalék körül mozog, ami 65 bázispontos emelkedést jelent a múlt év végéhez képest.
Kiheverheti végre a botrányt a Wells Fargo
Az amerikai nagybank a várakozásoknál magasabb profitra tett szert az idei első negyedévben.
