2021 márciusában a munkanélküliek száma 194 ezer fő volt, 25 ezerrel több az előző év azonos időszakáénál, viszont 19 ezerrel kevesebb a februárinál. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,4 százalékponttal csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 616 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakát 41 ezer, míg az előző hónapot 66 ezer fővel haladta meg.
A 2021. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 568 ezer fő volt, ami 39 ezer fővel elmaradt az előző év azonos időszakáétól.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 16 ezerrel nőtt, míg a közfoglalkoztatottaké 17 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 39 ezer fővel csökkent.
A 2021. január–márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer fő volt, 42 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos értéke 0,9 százalékponttal meghaladta az előző évit.
A munkanélküliségi ráta ebben az időszakban Észak-Alföldön volt a legmagasabb, 7,3 százalék. Az előző év azonos időszakához képest Dél-Dunántúl kivételével minden régióban nőtt a ráta értéke: a legnagyobb mértékben, 1,8 százalékponttal Dél-Alföldön. Jelentősen, egyaránt 1,4 százalékponttal emelkedett a szintje Pest régióban (3,8 százalék) és Észak-Magyarországon (5,7). A munkanélküliség Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,3, valamint 2,4 százalék).
A 15–24 éves munkanélküliek száma 42 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 2,4 százalékponttal, 13,6 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli közel ötöde a fiatalok köréből került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 4,0 százalékra, az 55–74 éveseké 1,1 százalékponttal, 3,3-re emelkedett.
Áprilisi nyitás még segíthet a munkaerőpiacon
Pozitív meglepetést okoztak a márciusi munkanélküliségi adatok Virovácz Péter, az ING szakértője szerint, hiszen a munkanélküliségi ráta a harmadik hullám és a márciusi szigorúbb járványügyi intézkedések ellenére csökkenni tudott. A makrogazdasági elemző egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a múlt hónapban látott javulás akár átmeneti is lehet, hiszen a márciusi le- és bezárások következtében emelkedő munkanélküliség csak több hónapos késéssel jelenik meg a statisztikákban, ahogyan történt ez az első hullám esetében is. Virovácz hozzáteszi: erre utalhat az is, hogy az NFSZ adatgyűjtése alapján februárhoz képest márciusban fél százalékkal, 304 ezer főre nőtt a nyilvántartott álláskeresők létszáma.
Ugyanakkor az áprilisi fokozatos nyitás, amely többek között már megengedi az éttermek, bárok teraszain a kiszolgálást, vélhetően jelentősen javíthatja a munkaerőpiaci helyzetet. Vagyis könnyen lehet, hogy végül a harmadik hullámhoz kötődő lezárások munkaerőpiaci hatását elmaszkolja a gyors újranyitás hatása – teszi hozzá az ING szakértője, aki szerint a foglalkoztatottságban az első negyedévben tapasztalt mérséklődés, valamint a bérdinamika lassulása visszafoghatja a GDP-növekedést.
