Megint odaveszett a kajszitermés nagy része

K. B. Z. | Szinte bizonyos, hogy a húsvét utáni, éjszakai fagyokkal is járó lehűlés jelentős károkat okozott a kajszi- és az őszibarack-ültetvényekben – mondta a Világgazdaságnak Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke. A pontos károk még nem ismertek, ráadásul a fagyosszentekig, vagyis május közepéig előfordulhatnak újabb fagyok, amelyek pedig már a később virágzó, fontos magyarországi gyümölcsökben – például az almában, a körtében, a cseresznyében, a szilvában és a meggyben – is kárt tehetnek. Az idei már a harmadik év, amelyben tavaszi fagykárok pusztítanak, és a gyümölcstermelőknek nagy árbevétel-kiesést kellett elszenvedniük. Mindez megnehezíti számukra a kárenyhítési alapból történő kifizetések igénybevételét.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felmérése is azt jelezte, hogy a múlt heti fagyok országszerte jelentős károkat okoztak a csonthéjasokban, közülük is elsősorban a legkorábban virágzásnak induló kajsziültetvényekben. A NAK arra is emlékeztetett, hogy a gyümölcstermesztőket a koronavírus okozta nehézségeken túl tavaly extrém fagykárok is sújtották: a teljes hazai gyümölcstermés jelentős részét tönkretették a már­cius elejétől május közepéig pusztító fagyok. A kajszibaracknak 2020-ban csak a töredéke maradt meg, de szinte minden gyümölcsfajtából kevés termett.

Az agrárkamara szerint a globális klímaváltozás, az időjárás egyre szélsőségesebbé válása komoly kihívás a kertészeti ágazatnak is, például ezeknek a hatásoknak fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség. A rendszerváltozás után azonban a hazai gyümölcsnemesítés nehéz helyzetbe került, és így később számos világfajtát, mediterrán eredetű, kevésbé fagyálló gyümölcsfajtát telepítettek az ültetvényekben. Ezért a NAK szerint aktuális lenne újragondolni a hazai nemesítési programot; időszerű lenne általánossá tenni a telepítendő fajokból, fajtákból adaptációs kísérletek beállítását, amelyek alapján eldönthető, hogy azok megfelelnek-e a hazai termesztési körülményeknek. A köztestület hangsúlyozta, hogy a kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít a hazai agrárium fejlesztéséhez és a termelés hatékonyságának növeléséhez, ennek keretében pedig a hazai gyümölcsnemesítés újbóli megerősítésére is sor kerülhet, amit a NAK is szorgalmaz.