BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Tarifarendszer oldhatná a feszültséget a vendéglátásban

A képzettségi foktól és a szolgálati idő hosszától függő bérezés bevezetésére lenne szükség a hazai vendéglátásban. Az újranyitás sikere ugyanis az elérhető munkaerőn is múlik, márpedig a pandémia miatt a dolgozóknál felértékelődött a kiszámíthatóság.

Piacgazdasági körülmények között az egységes, kötelező órabérek kialakítása nem elképzelhető – szögezte le a Világgazdaságnak Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke.

Lapunk érdeklődött a szervezetnél, miután a múlt hét végi terasznyitáskor

a szükséges munka­erő megszerzésére az újrainduló vendéglátóegységek előszeretettel alkalmazták azt a megoldást, hogy „ráígértek” azon üzletek dolgozóinak az órabérére,

amelyek még kénytelenek zárva tartani, mivel náluk a nyitást a négymilliós átoltottságához kötötte a kormány. Erre válaszul több javaslatot is tettek a hátrányosan érintett üzemeltetők, ilyen például az újranyitás kezdeti szakaszában egy fix munkabér bevezetése, de a több étteremben is érdekelt Gerendai Károly azt is elképzelhetőnek látja, hogy a munkaerőt ilyen módon elszipkázó munkáltatókat feketelistán kellene szerepeltetni.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Gál Pál Zoltán a munkaerő problémája kapcsán felvetette, hogy egy a szociális partnerek által kidolgozott és megtárgyalt tarifarendszer alkalmazása, amely a képzettségi foktól és a szolgálati idő hosszától füg­gően ad besorolást, megoldás lehetne.

Erre számos nyugati államban van példa, ám jelen pillanatban még elég idegen lenne a magyar munkaerőpiacon

– tette hozzá. Pedig a vendéglátás humán erőforrásban mutatkozó kapacitásgondjai a következő időszakban ütköznek majd ki igazán. A VIMOSZ elnöke elmondta, hogy bár pontos statisztikák egyelőre nem érhetők el, becslések szerint az ágazatban a munkavállalók 30-40 százalékától kellett megválniuk a munkaadóknak.

graf vg

Természetesen van arra példa, hogy jókora kompromisszumok árán sikerült megtartani a törzsgárdát, így ezek az egységek némi helyzeti előnyből indulhatnak a nyitáskor. (Feltéve, hogy nem csábítják el az alkalmazottakat az utolsó pillanatban azok, akik a pandémia elején leépítettek, így most van forrásuk, hogy magasabb jövedelemért építsék fel a stábjukat.)

A legfrissebb tapasztalatok szerint a munkaerő okozta gond a mostani, csak részleges nyitásnál még kezelhetőnek látszik, a nyári csúcsszezon alatt azonban már súlyosabb munkaerőhiánnyal nézhet szembe az ágazat.

Sőt, az a legfőbb kérdés, hogy a napokban várható teljes nyitáshoz tudnak-e megfelelő szakképzett és elkötelezett munkaerőt találni a vendéglátóhelyek.

Gál Pál Zoltán emlékeztetett rá, hogy a szektor már a koronavírus-járványt megelőző időszakban is munkaerőhiánnyal küzdött, amit tovább tetézett, hogy az elmúlt bő egy év alatt az összességében már mintegy nyolc hónapig tartó leállás miatt sokan kénytelenek voltak pályát változtatni, elhagyni a szakmát, és valamivel stabilabbnak tűnő megélhetést találni.

Ők azok, akiket nem lesz könnyű csupán magasabb bérezéssel visszacsábítani, a pandémia előtti állapotokkal szemben manapság már a biztonságos, stabil munkakörnyezet és a kiszámíthatóság a legfontosabb

– húzta alá. Ezzel együtt is valószínűsíthető, hogy az ágazatba visszatérő munkaerő bérigénye magasabb lesz, amit tovább fokoz majd a munkaerőpiacon kialakulni látszó jelenség, a „ráígérés”. Ezt egyébként a VIMOSZ és az ágazat többi szakmai szervezete is határozottan etikátlannak tartja, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete azonban arra is rámutatott, hogy a folyamatot képtelenség szabályozni.

A becslések szerint az ágazatban a munkavállalók 30-40 százalékától kellett megvál­niuk a munkaadóknak.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek