BUX 52,169.8
-0.34%
BUMIX 4,272.85
-0.82%
CETOP20 2,447.09
-1.80%
OTP 17,300
-2.20%
KPACK 8,500
+2.41%
0.00%
0.00%
0.00%
-4.59%
ZWACK 16,700
+1.21%
0.00%
ANY 1,555
+0.32%
RABA 1,350
-1.46%
-0.20%
-0.59%
-0.59%
-0.80%
-0.90%
-2.91%
+0.48%
-3.45%
+1.38%
OTT1 149.2
0.00%
-1.29%
MOL 2,684
+1.21%
+1.16%
ALTEO 2,270
-2.16%
+2.61%
-0.40%
EHEP 1,695
+3.04%
+1.27%
-0.60%
MKB 1,972
0.00%
-1.67%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
+1.89%
0.00%
-4.91%
-2.07%
-1.24%
NUTEX 15.08
-2.46%
GOPD 12,000
-6.25%
OXOTH 4,574
+0.04%
-1.85%
NAP 1,160
-34.83%
0.00%
-4.76%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Digitalizálódik az adóellenőrzés területe is

A pandémia a vállalkozásokhoz hasonlóan az őket ellenőrző adóhatóságok működését is komolyan érintette. Az OECD Adóigazgatás Fóruma több, mint 30 ország, köztük Magyarország adóhatóságának részvételével készített egy felmérést e kérdésekről. A legfontosabb megállapításokat a Deloitte tanácsadócég szakértői gyűjtötték össze.

Működési zavarok

A járvány idején az adóhatóságoknak is időlegesen be kellett zárniuk irodáikat és át kellett állniuk a távmunkára. További nehézséget okozott, hogy az átállás időszaka több országban egybe esett a jövedelemadó bevallások benyújtási határidejével. A mindennapi működés részét képező egyes folyamatokat (papíralapú kommunikáció, helyszíni ellenőrzések, az adózókkal történő személyes kapcsolattartás stb.) sem tudták a megszokott módon kivitelezni. Emellett számos adóhatóság kapott új szerepeket a kormányzat szélesebb körű támogatása érdekében, ami növelte a munkaterheiket.

Szerencsére az adóhatóságok korábban számos folyamatukat helyezték át online térbe, így a járvány alatt virtuális vagy digitális eszközökkel helyettesítették a személyes, illetve a papíralapú kommunikációjuk jelentős részét. Ennek ellenére csak mintegy felük tartotta elegendőnek a járvány kitörésekor meglévő digitális csatornáit a megnövekedett online kommunikáció kezelésére.

A másik felük a digitális eszközök továbbfejlesztését vagy új csatornák bevezetését látta szükségesnek.

A járvány első csúcspontján a felmérésben részt vevő adóhatóságok harmada tudott teljesen működőképes maradni, a másik kétharmadnak csak egyes részegységei tudták zavartalanul folytatni a munkájukat. A helyszíni adóellenőrzéseket pedig az adóhatóságok háromnegyede felfüggesztette vagy drasztikusan csökkentette.

A járvány alatt világossá vált, hogy az adóhatóságok folyamatainak digitalizációja jelentős segítséget nyújthat a mindennapi működésükben a jövőre nézve is

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Fotó: Shutterstock

Fejlesztések kellettek

Az új kihívásokra az adóhatóságok gyorsan reagáltak. Kétharmaduk további IT berendezéseket vásárolt vagy bérelt a távmunkában dolgozó munkatársai számára, illetve a munkafolyamataiban is változást eszközölt.

Például a helyszíni adóellenőrzések egy részét digitális környezetbe helyezték át.

A felmérés szerint a vizsgált országok kevesebb, mint fele esetében volt szükség jogszabály vagy belső szabályzat módosításra ahhoz, hogy az új digitális környezetbe helyezett munkafolyamatokat alkalmazhassák.

A járvány során szerzett tapasztalatok ösztönözhetik az adóhatóságokat az adóigazgatási folyamataik digitalizálására vonatkozó meglevő stratégiájuk felülvizsgálatára,

és a mostani tapasztalatok alapján történő továbbfejlesztésére a jövőbeli, a megszokott működést jelentősen befolyásoló váratlan helyzetekre való felkészülés részeként – mondta Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

A felmérés szerint a megkérdezett adóhatóságok közel kétharmada már elkezdte a korábbi digitalizációs stratégiája felülvizsgálatát. Háromnegyedük tervezi, hogy a helyszíni adóellenőrzések helyett/mellett megtartja a digitális adóellenőrzést is. Többségük jelezte, hogy további fejlesztéseket terveznek az IT rendszereik hatékonyságának, biztonságának és stabilitásának további növelése érdekében.

A standardizálás lehet a kulcs

A standardizálás például egyértelműen hozzájárulhat az adóvizsgálatok hatékonyságának növeléséhez. Az OECD emiatt hívta életre az adózási célú egységes auditállomány (Standard Audit File – Tax, rövidítve SAF-T) rendszerét, melynek célja az adózással összefüggő digitális adatok egyéges adatstruktúrában történő kinyerése az ügyviteli, könyvelési, vagy egyéb nyilvántartási rendszerekből.

Az egységes auditállomány teljes körű bevezetésére még nem volt példa, ugyanakkor már számos európai tagállam sikeresen alkalmazta az egyes adatkörökre vonatkozó egységes adatkinyerési formátumokat, így várható a megoldás elterjedése.

Az OECD ajánláshoz képest jellemzően eltérnek a tagországok a kialakítandó adatstruktúrát illetően, ám a standardizálás kézzel fogható javulást eredményez az ellenőrzési folyamatokban. Ugyanakkor egy ilyen mértékű adózási adatszolgáltatást érintő változás akkor lehet eredményes, ha megfelelő ösztönzési rendszer (adókedvezmények biztosítása vagy a szankcionálás) van mögötte – mondta Sík Richárd, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Magyarországon az adóhatóság jelenleg is vizsgálja a SAF-T bevezetésének lehetőségét. Előfordulhat, hogy az online adatszolgáltatás mellett néhány éven belül egy olyan széleskörű egységes auditállomány kerüljön bevezetésre, mely kiterjedhet akár a törzsadatok, a főkönyvi tranzakciós adatok, a fizetési információk, a tárgyi eszközök, a leltárra és az árumozgatásra vonatkozó adatkörökre is.

Ketyeg az óra az adó-visszatérítéseknél

Már csak a héten nyilatkozhatnak a pénztártagok a 2020-as évi befizetéseik után járó, 20 százalékos adó-visszatérítésről.

 

Kapcsolódó cikkek