BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Sokat változhat még a bérlakás-törvény júniusig

Nem vonja vissza, de nem zárkózik el a módosításoktól az önkormányzati bérlakások értékesítésére kötelező törvénymódosító javaslatot benyújtó Böröcz László, az indítvány az Országgyűlés gazdasági bizottságának tegnapi ülésén már zöld lámpát kapott a parlamentben.

Nem zárkózik el eredetileg megfogalmazott indítványa finomhangolásától Böröcz László országgyűlési képviselő, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, akinek törvénymódosító javaslata szerint rendkívül kedvezményes áron megvehetnék az önkormányzati és állami bérlakásokat a bérlők.

Semmi sincs kizárva, minden építő jellegű javaslatot megvizsgálunk, az önkormányzatok szempontjait is figyelembe véve, a módosító indítványok megfogalmazására most lesz lehetőség

– nyilatkozott a Világgazdaságnak a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozóan benyújtott törvénymódosító javaslatot jegyző politikus.

Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Az önálló képviselői indítványról tegnap szavazott az Országgyűlés gazdasági bizottsága, a tárgysorozatba vétel javasolt időpontja június 11.

Kérdésünkre, amely szerint az új vagy újszerű, nemrég épült, többnyire hitelből és állami támogatásból finanszírozott önkormányzati lakások is benne maradnak-e a teljes körűnek tervezett értékesítési programban, Böröcz László azt válaszolta, hogy bizonyos esetekkel szűkülhet a lista, de véglegesen kizárni egyetlen bérlőt sem akarnak. Viszont azok a jellemzően a kétezres években épült önkormányzati bérlakások, amelyeket hitelből és állami támogatással finanszírozott beruházásból emeltek, csak az elidegenítési tilalom lejárta után válnak megvásárolhatóvá.

Nem zárkózik el a javaslattevő az olyan garanciális elemek beépítésétől sem, amelyek igazságosabbá teszik a programot, de ehhez alapvetően két, egymással ellentétes álláspontot kell közelíteni egymáshoz. Az egyik az, hogy a kedvezményes vételi jogot bármilyen kritériumhoz, akár meghatározott idejű elidegenítési tilalomhoz kössék, a másik pedig, hogy a tulajdonukkal a leendő exbérlők is ugyanolyan szabadon rendelkezhessenek, mint bárki más.

A több tízezres önkormányzati lakásbérlői társadalomban nagyon különbözők az élethelyzetek, és az látszik, hogy a bérleti jog ma fékezi a mobilitást. Bebetonozza a bérlőket a nehezen megszerezhető bérleti jog – fejtette ki a javaslattevő.

Már júniusban a parlament elé kerülhet a javaslat, a következő három-négy hétben benyújtható módosító indítványokkal együtt. Az eredeti szándék – hangsúlyozta a képviselő –, hogy a lehető legtöbb családnak, illetve bérlőnek biztosítani tudják a saját otthonhoz jutás révén a lakhatás biztonságát. A javaslat szerint mindenféle bérlakás, azaz szociális és piaci bérű egyaránt megvásárolhatóvá válik, kivéve a szolgálati és a szükséglakásokat és azokat, amelyeket 2021. január elseje előtt bontásra vagy felújításra jelöltek ki.

Böröcz László szerint a lakott bérlakások teljes körű privatizációjából befolyó bevételből az önkormányzatok fel tudják újíttatni a mintegy 20 ezer üres ingatlanjukat, amelyekkel később is gazdálkodhatnak.

Magyarországon nagy a saját és túl kicsi a bérlakások aránya – szögezte le Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) lakáspiaci alelnöke. A bérlakáskérdés most nem piaci, hanem szociális jellegű, az önkormányzati bérlakások a szociális védőháló részét képezik.

Az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetésével kiesik egy termék a piacról, ennek a hatását öt-tíz év múlva, az akkori pályakezdő generációk körében lehet majd felmérni.

Az önkormányzati bérlakások kedvezményes értékesítésének lehetősége nem általános ingatlanpiaci kérdés, így elsősorban a szociális hatásait érdemes vizsgálniuk a törvényhozóknak – fogalmazott a Világgazdaság kérdésére a Duna House elemzési vezetője, Benedikt Károly is.

Nem számolnak nagyobb ingatlanpiaci hatással a bérlakásvagyon újabb körös privatizációja kapcsán a Világgazdaság által megkérdezett szakértők.

Az áron aluli értékesítés nem áll a vételi joghoz jutó bérlők érdekében, hiszen azzal kiárazhatják magukat a lakáspiacról, miközben megvan a veszélye, hogy az előnyökkel nem fog tudni élni mindenki a saját lakhatásának veszélyeztetése nélkül.

A csaknem 4,5 milliós magyarországi lakásállományhoz képest az a 70-80 ezer bérlakás, amely magántulajdonba kerülhet, nem számottevő mennyiség, és ezek biztosan nem jelennek meg egyszerre a kínálatban – véli Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A bérlakások sajátos helyzetét mutatja, hogy az elmúlt harminc évben létrejött a bérleti jogok piacának szürke zónája, a bérleti jog ingatlancserével kombinált cseréje. Ha a tervezetből a jelenlegi formájában lesz törvény, akkor ez valószínűleg megszűnik – mondta Balogh László.

A javaslat

A vételi joggal érintett lakás vételárát a forgalmi érték 30 százalékában határoznák meg a Böröcz László által jegyzett módosító indítvány szerint. Minden bérleti jogviszonyban töltött év után további 1 százalékkal csökken az ár, ami egészen a forgalmi érték 15 százalékáig mérsékelhető így. Az egy összegben fizetőket további 30 százalékos árengedmény illetné meg az önkormányzati, valamint állami lakás megvásárlásakor.

 

Kapcsolódó cikkek