Tavaly tovább csökkent az Európában megvalósult közvetlen kínai tőkebefektetések értéke – a 2019-ben elért 13,4 milliárd dollárról 7,2 milliárdra –, azaz a kínai vállalatok európai felvásárlásai gyakorlatilag megfeleződtek. Ennek következtében a kínai befektetők észak-amerikai beruházásai öt év után először haladták meg az európaiakat – derül ki a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzéséből.
A legtöbb befektetés, egymilliárd dollár – 2019 előtthöz hasonlóan – Németországba érkezett. Az Egyesült Királyság – elsősorban a brexitből eredő bizonytalanság miatt – az ötödik helyre esett vissza, sorrendben Lengyelország, Franciaország és Svédország is megelőzte.
A kínai közvetlen külföldi befektetések 2016–17 során voltak a tetőponton. Akkor az ügyleteket a néhány iparágra koncentrálódó óriás megállapodások uralták. Ezzel szemben tavaly Európában a kínai vállalatfelvásárlási (M&A) tranzakciók az iparágak szélesebb spektrumát érintették, elsősorban olyan területeken, mint az ingatlanszektor, a vendéglátás, az autóipar, illetve az energetika. Ezek leginkább a közepes méretű cégeket célozták meg. A kínai zöldmezős beruházási tevékenység Európában összesen közel egymilliárd amerikai dollárt tett ki.
Európa hagyományosan viszonylag nyitottabb az állami tulajdonú befektetőkkel szemben, ami főleg annak köszönhető, hogy a külföldi tőkét az olyan iparágakban is szívesen látják, mint az infrastruktúra, az energiaipar és a nyersanyagok. 2014 és 2017 között az állami tulajdonú befektetések jellemzően még a teljes állomány több mint felét tették ki Európában.
Bár 2019-hez képest Európában – és Észak-Amerikában is – 2020-ban is nőtt az állami tulajdonú szereplők részesedése az összes beruházásból, de ez főként a kínai magánberuházások csökkenésének volt köszönhető. Az állami tulajdonú beruházások – az összes európai befektetés 35 százaléka – abszolút értékben kifejezve 2020-ban a 2019-ben tapasztalt többéves mélypontok közelében maradtak, földrajzilag széttagoltabban, egyenletesebben megosztva több európai országban.
„A kormány keleti nyitás stratégiájának jegyében Magyarországon viszont egyre több a keleti befektető. Ahogy a közelmúltban Szijjártó Péter külügyminiszter beszámolt róla, 2020-ban a legtöbb beruházás Kínából érkezett Magyarországra. Ez a tendencia a jövőben is folytatódhat: a magyar és a kínai szakminisztériumok a napokban írtak alá szándéknyilatkozatot a magyarországi Fudan Egyetem létrehozásáról, illetve számos nagy kínai cég érdeklődését látjuk a piacon Magyarország és a közép- és kelet-európai régió iránt” – mutatott rá Wolf Csaba, a Baker McKenzie tanácsadója és vezető Kína-szakértője.
A szabályozó hatóságok a világ számos országában fokozott figyelmet fordítanak a kínai cégek felvásárlási terveire. Az uniós beruházási átvilágítási mechanizmus 2020 októberében kezdte meg működését. Ezt követően több ország 10-20 százalékos felülvizsgálati küszöbértéket vezetett be. Mások – köztük Spanyolország és Olaszország mellett Magyarország – kiigazították a külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó nemzeti átvilágítási jogszabályaikat.
