Magyar gazdaság

Jön a Széchenyi-kártya-program

A július elsején induló Széchenyi-kártya-újraindítási program segítségével fenntartható lesz a magyarországi nagy hiteldinamika – jelentette ki a Figyelőnek adott interjújában Nagy Márton, a miniszterelnök főtanácsadója, kitérvén arra is: a jegybanki Növekedési hitelprogram jól betöltötte a szerepét.

– A Világgazdaság múlt heti konferenciáján hangzott el, hogy kifutó stádiumba jutott a jegybank Növekedési hitelprogramja. Ennek apropóján milyen mérleget tud vonni?

– A Magyar Nemzeti Bank először 2013 áprilisában hirdette meg a Növekedési hitelprogramot (NHP), azzal a céllal, hogy kezelje a vállalati szektorban jelentkező hitelpiaci zavarokat.

Különböző szakaszai voltak ennek a nagyszabású projektnek.

Az első három etapot, valamint az NHP Fix konstrukciót követően a koronavírus-válság miatt 2020 áprilisában az MNB elindította az NHP Hajrá!-t, melynek keretében ez év június elejéig több mint 38 ezer cég 2600 milliárd forint értékben kötött szerződést. Ezek 33 százaléka beruházási hitel vagy lízing, 56 százaléka forgóeszközhitel, 11 százaléka pedig hitelkiváltás volt. Pozitívumként lehet elkönyvelni a futamidők alakulását is: tudniillik a beruházási hiteleknél 9,9, a forgóeszközhiteleknél pedig 2,5 év az átlagos futamidő.

– Elérték a hitelek a „bekalibrált” célcsoportot?

– Az NHP igazi funkciója, hogy a vállalatok finanszírozásában kulcsszerepet töltsön be. Ezt mutatja, hogy 2020 utolsó negyedévében a teljes céges hitelkibocsátás csaknem 58 százalékát, míg a kis- és középvállalkozások (kkv) számára nyújtott hitelek nagyjából 90 százalékát már az NHP Hajrá!-hitelek adták. A fentiek alapján elmondható, hogy az NHP idáig jól betöltötte a szerepét, most viszont már a kivezetésére kell felkészülni.

– Konkrétan milyen „pénzügyi állomásnál” száll ki az NHP a cégek finanszírozásából?

– Az NHP Hajrá! a háromezer milliárd forintos keretösszeg elérésekor, a jelenlegi formájában ér véget.

A program kihasználtsága megközelíti a 90 százalékot, a keretösszegből fennmaradó 10 százaléknyi forrást a jegybank szétosztja a bankok között.

– Mikor?

– Valószínűsíthető, hogy az utolsó 300 milliárd forintot rendkívül gyorsan, akár már augusztus elejéig felhasználhatják.

Fotó: Shutterstock

– Az NHP-hitelek gyors kivezetésével a kkv-k finanszírozási lehetőségei szűkülnek. Kik fogják így a hazai vállalatokat olcsó hitelekkel „ellátni”?

– Kétségtelen, hogy egy átlagos kkv ma a hazai pénzpiacról 2,5 százalék helyett öt évre 6-7, tíz évre pedig 7-8 százalékos kamattal tudna hitelt felvenni. Ez elméletileg a kamatkondíciók jelentős szigorítását jelenti. Ráadásul a kamatnövekedés mellett az elérhető futamidő is – a kedvező feltételekkel nyújtott refinanszírozás hiányában – érdemben csökkenne. Továbbá a fix hitelek arányának a visszaesésével és a változó hitelek arányának a növekedésével is számolnunk kellene. Nem beszélve arról, hogy a kkv-szektor hitelezési feltételeinek a romlása a gazdaság újraindításának időszakában kockázatot jelenthet, amit mindenképpen érdemes kezelni.

– Akkor?

– Az NHP kivezetése miatti kockázatok kezelésére megfelelő eszköz a KAVOSZ Zrt. által koordinált Széchenyi-kártya-újraindítási program,

amelynek a hiteltermékei 2021. július 1-jén indulnak.

A részletekről annyit, hogy a vállalatok számára 100 millió forintig, kétéves futamidővel, legfeljebb 0,1 százalékos fix kamattal elérhető lesz folyószámlahitel, likviditási hitel 250 millió forintig, hároméves futamidővel, legfeljebb 0,2 százalékos fix kamattal, valamint beruházási hitel 1 milliárd forintig, tízéves futamidővel, legfeljebb 0,5 százalékos fix kamattal.

– Elegendő pénzügyi támasza lesz ez?

– A szóban forgó hiteltermékeket ezenfelül lízingkonstrukció, az uniós pályázatokhoz szükséges önerőhitel, valamint turisztikai kártya is gazdagítja. Az új konstrukciókhoz a kormány jelentős kamattámogatást nyújt annak érdekében, hogy a gazdaság újraindításának időszakában a Széchenyi-hitel-kamatok 0,5 százaléknál alacsonyabbak legyenek.

– A hitelpiac a koronavírus-járvány ellenére kiemelkedően teljesített tavaly, a vállalati és a lakossági hiteldinamika alapján egyaránt az uniós élmezőnybe került Magyarország. A Széchenyi-kártya-hitelek is tudják biztosítani ezt a lendületet?

– A kimutatások szerint a céges hitelállomány 9,4 százalékos ütemben bővült 2020-ban,

a kkv-hitelek esetében azonban jóval nagyobb, 13,2 százalékos dinamikát láthattunk. Nem pusztán uniós, hanem nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő a magyar hiteldinamika. A mi várakozásaink szerint a Széchenyi-kártya-újraindítási program hiteltermékei hozzájárulhatnak a lendület fenntartásához, vagyis biztosíthatják a kkv-szektor megfelelő forrásellátottságát. Különösen fontos, hogy a hosszú lejáratú, fix beruházási hitelek piacán is elkerülhető lesz a lehetőségek beszűkülése, a nagy finanszírozási igényű, beruházni akaró vállalatok kis költségű, fix kamatozású forrásokhoz juthatnak.

– Ugyancsak a Világgazdaság konferenciáján hangzott el, hogy 5,5 százalékos növekedés mellett lesz opciója a szja-visszatérítésnek. Közben a pénzpiaci szereplők ennél is nagyobb GDP-bővüléssel kalkulálnak. Hogy jön ki a matek?

– A Pénzügyminisztérium 4,3 százalékos GDP-gyarapodással kalkulálta az idei költségvetést.

Minden egy százalékponttal nagyobb növekedés 250 milliárd forintos mozgásteret nyit a büdzsében, vagyis 5,5 százalékos gazdasági gyarapodás felett lesz fedezet az intézkedésre. Magyarország a sikeres egészségügyi védekezés következtében másfél-két hónappal hamarabb nyit, pontosabban nyitott, mint az EU-s átlag. Ez pedig egy százalékponttal nagyobb növekedési többletet jelent hazánknak. Mivel a második negyedévben már jóval 10 százalék feletti lehet a bruttó hazai termék bővülése, ezért mondható az, hogy a nyárra, a harmadik negyedévre visszatérhet az ország a 2019. év végi teljesítményhez.

A cikk a Figyelő június 17-iki számában került publikálásra.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek