A magyar háztartások 88 százaléka rendelkezik internet kapcsolattal a KSH A háztartások információs- és kommunikációseszköz-használatának főbb jellemzői című kiadványa szerint. Széles sávú internettel a háztartások 87 százaléka rendelkezik vagyis aki kapcsolódnak a világhálóra, azok 99 százaléka ezt ilyen módon teszi.
A hazai 16–74 éves lakosság 79 százaléka használta napi szinten az internetet, közülük leginkább a legfiatalabb korosztály volt aktív, akiknek a 97 százaléka netezik naponta. Az idősek kevésbé töltenek sok időt a világhálón, a 65.74 éveseknek csak a 44 százaléka lép fel naponta a netre. A naponta internetezők 40 százaléka napi 1-2 órát, 30 százaléka 3-4 órát tölt naponta böngészéssel, míg a maradék 30 százalék között egyenlő arányban oszlanak meg azok akik kevesebb mint 1 órát, 5-6 órát vagy több mint 7 órát töltenek az információs szupersztrádán.
Használati szempontból az információk keresése (90 százalék) vezet az e-mail küldés (88 százalék), az azonnali üzenetküldés (87 százalék) és a hírek olvasása (83 százalék) előtt. Az európai átlagot (65 százalék) meghaladó mértékben veszünk részt a közösségi médiában (87 százalék) és az EU tagországainak átlagánál szintén jóval nagyobb arányban tekintettek meg tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videótartalmakat (+13 százalék), értékesítettek weboldalon keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat (+11 százalék), illetve kerestek egészséggel, betegséggel összefüggő információkat (+10 százalék) a magyar netezők.
A járvány hatására jelentősen, 11 százalékkal bővült azok aránya a 16-74 éves korosztályban, akik vásároltak valamit az elmúlt évben az interneten, ugyanakkor ez még mindig csak 60 százalék, ami elmarad az 65 százalékos átlagától. Azonban a növekedés üteme az EU-ban a magyarnál jóval szerényebb 2 százalék volt. A megkérdezettek fele magyar, negyede pedig európai cégektől rendelt az interneten, míg 15 százalék jelezte, hogy az unión kívülről rendelt online árukat. A vásárlók negyede átlagosan 17 ezer forint alatti értékben rendelt, míg 30 százalék 17–34, 27 százalék 34–102 ezer forint között, további 17 százalék pedig még ennél is többet költött átlagosan online rendelésre.
A felhőalapú szolgáltatások is rendkívül népszerűek voltak a magyarok körében, míg az Európai Unió tagállamaiban a 16–74 éves korú lakosság 35, ezen belül az internethasználók 40 százaléka vette igénybe ezt a szolgáltatást, addig a hazai értékek 57 és 67 százalék. Ez azt is jelenti, hogy a visegrádi országok közül hazánkban használják a legtöbben ezeket a szolgáltatásokat. Az uniós átlagot meghaladó mértékben léptünk kapcsolatba elektronikus úton a közhivatalokkal, közigazgatási szervezetekkel ügyintézéseink során. Azonban míg az e-közigazgatási ügyintézés két egyszerűbb szolgáltatási szintjén ‒ közhivatalok honlapjáról történő információszerzés, illetve űrlapok letöltése ‒ a lakosság részvétele meghaladta az uniós átlagot a legmagasabb szintnek számító kitöltött űrlapok elküldése funkcióban elmaradt attól egy százalékponttal (37 százalék).
