A nemzetköziesítés stratégiai fontosságú feladat a magyar felsőoktatásban, hiszen a hazai intézményeknek a globális térben a világ több mint 25 ezer egyetemével kell megmérkőzniük. Ez a verseny a koronavírus-járvány hatására még erősödött is, mert a legtöbb hallgatót kibocsátó országok saját felsőoktatási rendszerük erőteljes fejlesztésébe kezdtek

– nyilatkozta Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) ebben is fontos szerepet játszik, egyrészt azzal, hogy lehetővé teszi az egyetemek egymás közötti tapasztalatcseréjét, másrészt azáltal, hogy egységes szervezetként képviseli a magyar felsőoktatást.

Fotó: Shutterstock

A nemzetköziesítési erőfeszítések sikerét jelzi, hogy a külföldi hallgatók száma 2013-hoz képest 2020-ig közel kétharmadával nőtt

(a 2019/20-as tanévben 38 422 főre). Egy idei felmérés pedig arra is rávilágít, hogy a külföldi diákok többsége értékesebbnek tartja a magyar diplomát, mint a saját országa felsőoktatási intézményei által kiadottat, további bő harmaduk pedig közel egyenértékűnek véli a kettőt.
Az MRK napokban megtartott tisztújításán Nemzetközi Bizottsága elnökének egyhangúlag Lukács Esztert, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettesét választották meg. A terület súlyát mutatja, hogy munkáját a korábbiaktól eltérően nem egy, hanem két társelnök segíti: Szatmári Péter, a Kodolányi János Egyetem tudományos és fejlesztési rektorhelyettese, valamint Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi rektorhelyettese. Jelzésértékű, hogy a testület vezetését így egy modellváltó, egy magán- és egy állami egyetem adja.
Lukács Eszter elmondása szerint

megválasztása a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítés terén elért dinamikus fejlődésének, jelentős eredményeinek köszönthető, amit az infrastruktúra és a képzések egyidejű, nagyléptékű fejlesztése alapozott meg.

Ennek köszönhetően a külföldi hallgatók száma öt év alatt meghatszorozódott, és mára meghaladja a hatszázat, az angol nyelvű képzési programoké pedig elérte a 35-öt. A hallgatói közösséget most már 55 ország fiataljai alkotják.

A Nemzetközi Bizottság elnökeként arra törekszem, hogy a magyar egyetemek minél többet tanulhassanak egymástól ezen a téren is. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a világban egységesen képviseljük a hazai felsőoktatást, oktatási, tudományos tevékenységünk látható és eredményes legyen, harmadik missziós üzleti, vállalati, pályázati kapcsolataink pedig a világgazdaságba ágyazzák be az intézményeket, biztosítsák hosszú távú fenntarthatóságukat

– fogalmazott Lukács Eszter.