BUX 51,365.99
-0.17%
BUMIX 4,362.09
+0.87%
CETOP20 2,351.98
+0.32%
OTP 17,565
+0.37%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-2.13%
+0.27%
-0.45%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,575
-0.32%
RABA 1,540
+1.99%
0.00%
+0.82%
-0.56%
+0.70%
+1.61%
+0.43%
0.00%
+0.45%
-1.92%
OTT1 149.2
0.00%
+1.68%
MOL 2,462
+0.08%
+1.98%
ALTEO 1,370
0.00%
0.00%
+7.30%
EHEP 1,900
-2.31%
0.00%
+0.71%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.21%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
-1.49%
+1.37%
+2.35%
-0.68%
NUTEX 20.55
+0.74%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Sokkal többet tesznek félre lakásra a magyarok

A járvány idején felhalmozódott megtakarítások jelentősen nagyobbak voltak, mint az azt megelőző időszakban, az öngondoskodás célja azonban nem változott számottevően - mondta a VG-nek Nyitrai Győző, az OTP Bank retail megtakarítási igazgatóság igazgatója.

Hol tart most a megtakarítási piac, mekkora az öngondoskodók aránya?

Úgy gondolom, most történelmi lehetőség előtt áll a megtakarítási piac, hiszen korábban soha nem látott óriási összegek halmozódtak fel a megtakarítók kezében. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2021 első negyedévében a lakossági megtakarítások értékpapírokban, lekötött betétekben, illetve a folyószámlán, látra szóló megtakarításokban lévő része 920 milliárd forinttal emelkedett. Ez a szám kiugrónak számít, 2019 azonos időszakában ez a növekmény ugyanis csak 478 milliárd forint volt. Az általunk kezelt megtakarítások növekménye a harmadával múlja felül a korábbi rekordnak számító 2019-es első negyedéves számait. A bankkapcsolattal rendelkezők körében, reprezentatív mintán végzett tavaly szeptemberi OTP Öngondoskodási Index kutatás alapján a népszerűbb megtakarítási célok közé tartozik a nyaralás, a ruhatár bővítése, az otthon felújítása, egy autó vagy elektronikai eszköz vásárlása, saját ingatlan, vagy nyaraló vásárlása, a gyermekek támogatása. Az elmúlt időszakban továbbra is a legnépszerűbb megtakarítási cél a lakás felújítása vagy vásárlása, illetve a gyermekek jövőjéről való gondoskodás. 

Fotó: Oláh Tibor / MTVA / MTI

A lakáskassza feltételeinek megváltozása hogyan érintette az új szerződéseket? Milyen megtakarítási terméket választanak a lakáscélra félretevő ügyfelek?

Az állami kedvezmények megszűnése kétségkívül megálljt parancsolt a lakástakarék-piacnak. Azonban azok, akik szeretnének félretenni első otthonukra, vagy éppen meglévő otthonukat szeretnék nagyobbra cserélni, több termék és megoldás közül választhatnak. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján mondható, hogy a lakáscélra gyűjtők többsége különböző állampapírokban, illetve befektetési alapokban találta meg az ideális megoldást céljai megvalósításához, az OTP Bank is több eszközt tud ajánlani a rendszeres megtakarításokra, és akár már az egészségpénztár szolgáltatásai között is megtalálható a jelzáloghitel törlesztés támogatása. Ezekkel kapcsolatban is érdemes szakértő segítségét kérni, hogy a lehetőségek széles spektrumán mindenki megtalálja a számára ideális opciót. Az ingatlanpiaci, illetve építőipari árak a megvalósítás dátumát nem befolyásolták érdemben, viszont jelentősen nagyobb összeget terveznek erre a célra félretenni az ügyfeleink.

Mekkora a nyugdíjcélra megtakarítók aránya? Melyik a legnépszerűbb nyugdíjtermék?

Az öngondoskodási index kutatásunk eredményei alapján a nyugdíjmegtakarítási piacon a koronavírus nem hozott átütő változást: csupán minden ötödik megkérdezett látja úgy, hogy az állami nyugdíjjal fedezni tudja majd időskori kiadásait. Bár körülbelül a válaszadók fele véli úgy, hogy nyugdíjasként nehezebb életre számíthat, mint szülei, csupán 10-ből 2 ember rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással. A nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban kulcsfontosságú a megfelelő tervezés és a hosszú távú szemlélet. Aki már fiatalkorában elkezdi a rendszeres megtakarítást, néhány ezer forintot félre téve, az már akár milliós nagyságrendű alappal vághat neki a nyugdíjas éveknek. Ehhez három, kifejezetten nyugdíjcélú megtakarításokhoz tervezett termék áll ma az ügyfelek rendelkezésére, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (ÖNYP), a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás. A három termék közül stabilan a pénztári megtakarítás a legnépszerűbb, ugyanakkor az igazán sikeres befektetés érdekében itt is érdemes az ügyfeleknek kombinálniuk, és több módon félretenniük.

Hogyan látja a bankbetétek sorsát hosszútávon? Mekkora alapkamat mellett lehet ismét keresett termék a bankbetét?

A lakossági megtakarításokat vizsgáló kutatásunk szerint a lakosság 28 százalékának van lekötött betétje, azonban körükben is az általános alulinformáltság a jellemző, csupán minden második, lekötött betéttel rendelkező válaszadóügyfél tudta megmondani, hogy milyen kamatszint mellett kötötte le megtakarítását. Emellett a többség az infláció mértékét sem tudta meghatározni. Hosszútávon nem a kamatszint alakulása, hanem sokkal inkább a lakosság tudatosságának javulása járulhat hozzá a megtakarítási hajlandóság emelkedéséhez, hiszen például a lakossági állampapírok ma is kedvező hozamokat kínálnak.

Az ügyfelek mekkora része kockáztat rizikósabb megtakarítási termékekkel?

A részvények és befektetési alapok egy szűkebb, de tudatosabb réteget megszólító termékek. Az 500 ezer forint feletti megtakarítással rendelkezők körében végzett kutatásunk szerint a megtakarítással rendelkezők mindössze 13 százalékának van részvénye és 11 százalékának befektetési alapja. Utóbbival jellemzően inkább a fővárosi, magasabb jövedelemmel rendelkező ügyfelek rendelkeznek, akik megtakarítása meghaladja az 5 millió forintot. Az MNB adatai szerint 2021 első három hónapban kiugró, 920 milliárd forintos növekmény csaknem kétharmadát értékpapírokba fektették a megtakarítók. Ebben a kategóriában az éllovas állampapírok részaránya valamelyest csökkent a korábbi évekhez képest, de elemzőink szerint a növekedés 2021 végéig így is meghaladhatja az ezermilliárd forintot. A második helyen a befektetési alapok, a harmadikon a részvények zártak. Az első negyedéves friss megtakarítások egyharmada a számlákra lekötetlen összegként került. A legfejlettebb ipari államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD legutóbbi, átfogó kutatása azt mutatja, hogy nemzetközi összehasonlításban a befektetési alapok aránya szempontjából Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. A lakosság teljes pénzügyi eszközértékére vetített befektetési alap állomány aránya 6,7 százalék, míg az OECD átlaga 7,3 százalék. Az Egyesült Államokban 13,1 százalék ez az arány, ugyanakkor Japánban csupán 3,3 százalék. A visegrádi országokkal összevetve második helyen van Magyarország, Csehországban 6,9 százalék, Szlovákiában 6,6 százalék és Lengyelországban 5,3 százalék a befektetési alapokkal rendelkezők aránya. 

Kapcsolódó cikkek