A lakáskassza feltételeinek megváltozása hogyan érintette az új szerződéseket? Milyen megtakarítási terméket választanak a lakáscélra félretevő ügyfelek?
Az állami kedvezmények megszűnése kétségkívül megálljt parancsolt a lakástakarék-piacnak. Azonban azok, akik szeretnének félretenni első otthonukra, vagy éppen meglévő otthonukat szeretnék nagyobbra cserélni, több termék és megoldás közül választhatnak. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján mondható, hogy a lakáscélra gyűjtők többsége különböző állampapírokban, illetve befektetési alapokban találta meg az ideális megoldást céljai megvalósításához, az OTP Bank is több eszközt tud ajánlani a rendszeres megtakarításokra, és akár már az egészségpénztár szolgáltatásai között is megtalálható a jelzáloghitel törlesztés támogatása. Ezekkel kapcsolatban is érdemes szakértő segítségét kérni, hogy a lehetőségek széles spektrumán mindenki megtalálja a számára ideális opciót. Az ingatlanpiaci, illetve építőipari árak a megvalósítás dátumát nem befolyásolták érdemben, viszont jelentősen nagyobb összeget terveznek erre a célra félretenni az ügyfeleink.
Mekkora a nyugdíjcélra megtakarítók aránya? Melyik a legnépszerűbb nyugdíjtermék?
Az öngondoskodási index kutatásunk eredményei alapján a nyugdíjmegtakarítási piacon a koronavírus nem hozott átütő változást: csupán minden ötödik megkérdezett látja úgy, hogy az állami nyugdíjjal fedezni tudja majd időskori kiadásait. Bár körülbelül a válaszadók fele véli úgy, hogy nyugdíjasként nehezebb életre számíthat, mint szülei, csupán 10-ből 2 ember rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással. A nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban kulcsfontosságú a megfelelő tervezés és a hosszú távú szemlélet. Aki már fiatalkorában elkezdi a rendszeres megtakarítást, néhány ezer forintot félre téve, az már akár milliós nagyságrendű alappal vághat neki a nyugdíjas éveknek. Ehhez három, kifejezetten nyugdíjcélú megtakarításokhoz tervezett termék áll ma az ügyfelek rendelkezésére, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (ÖNYP), a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás. A három termék közül stabilan a pénztári megtakarítás a legnépszerűbb, ugyanakkor az igazán sikeres befektetés érdekében itt is érdemes az ügyfeleknek kombinálniuk, és több módon félretenniük.
Hogyan látja a bankbetétek sorsát hosszútávon? Mekkora alapkamat mellett lehet ismét keresett termék a bankbetét?
A lakossági megtakarításokat vizsgáló kutatásunk szerint a lakosság 28 százalékának van lekötött betétje, azonban körükben is az általános alulinformáltság a jellemző, csupán minden második, lekötött betéttel rendelkező válaszadóügyfél tudta megmondani, hogy milyen kamatszint mellett kötötte le megtakarítását. Emellett a többség az infláció mértékét sem tudta meghatározni. Hosszútávon nem a kamatszint alakulása, hanem sokkal inkább a lakosság tudatosságának javulása járulhat hozzá a megtakarítási hajlandóság emelkedéséhez, hiszen például a lakossági állampapírok ma is kedvező hozamokat kínálnak.
Az ügyfelek mekkora része kockáztat rizikósabb megtakarítási termékekkel?
A részvények és befektetési alapok egy szűkebb, de tudatosabb réteget megszólító termékek. Az 500 ezer forint feletti megtakarítással rendelkezők körében végzett kutatásunk szerint a megtakarítással rendelkezők mindössze 13 százalékának van részvénye és 11 százalékának befektetési alapja. Utóbbival jellemzően inkább a fővárosi, magasabb jövedelemmel rendelkező ügyfelek rendelkeznek, akik megtakarítása meghaladja az 5 millió forintot. Az MNB adatai szerint 2021 első három hónapban kiugró, 920 milliárd forintos növekmény csaknem kétharmadát értékpapírokba fektették a megtakarítók. Ebben a kategóriában az éllovas állampapírok részaránya valamelyest csökkent a korábbi évekhez képest, de elemzőink szerint a növekedés 2021 végéig így is meghaladhatja az ezermilliárd forintot. A második helyen a befektetési alapok, a harmadikon a részvények zártak. Az első negyedéves friss megtakarítások egyharmada a számlákra lekötetlen összegként került. A legfejlettebb ipari államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD legutóbbi, átfogó kutatása azt mutatja, hogy nemzetközi összehasonlításban a befektetési alapok aránya szempontjából Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. A lakosság teljes pénzügyi eszközértékére vetített befektetési alap állomány aránya 6,7 százalék, míg az OECD átlaga 7,3 százalék. Az Egyesült Államokban 13,1 százalék ez az arány, ugyanakkor Japánban csupán 3,3 százalék. A visegrádi országokkal összevetve második helyen van Magyarország, Csehországban 6,9 százalék, Szlovákiában 6,6 százalék és Lengyelországban 5,3 százalék a befektetési alapokkal rendelkezők aránya.
