Lesz globális adó, csak a forma a kérdéses
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgységesnek mondható a globális minimumadó támogatottsága a fejlett gazdaságok körében, viszont a helyzet kicsit árnyaltabb a globális pénzügyi központok, Kelet-Európa és Kína esetében.
A támogatók körében éles ellentétek húzódnak meg bizonyos húsba vágó részletek tekintetében, amelyeket az OECD legutóbbi nyilatkozata sem tár a világ elé
– számolt be a VG-nek Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője a globális társaságiadó-kulcs bevezetésének legújabb fejleményeiről, miután a világ legfejlettebb államait tömörítő szervezet július elsejei nyilatkozatát az Inclusive Framework 139 tagjából 133 ország támogatta. A szakember hangsúlyozta, hogy a végső döntéshez formálisan egybehangzó támogatásra lenne szükség, ennek esetleges hiánya azonban valószínűleg nem fogja megakasztani a folyamatot.
Czoboly Gergely úgy látja, hogy Kelet-Európa országai alapvetően nem érdekeltek a globális minimumadó bevezetésében, ez korábbi nyilatkozataikból is kitűnt: Lengyelország és Csehország is ellenérzéseit hangoztatta, és kivételeket követeltek a gazdaságuk védelmében. Viszont azt is látni kell, hogy Magyarország kivételével valamennyi V4-állam szerepel a javaslatot politikailag támogató 133 ország listáján – mutatott rá az adószakértő. Hazánk mellett Írország, Ciprus és Észtország sincs az aláírók között, azonban ezek az országok sem tudják majd kikerülni a szabályokat. A minimumadót ugyanis az anyavállalatok országai fogják beszedni, függetlenül attól, hogy a minimumszint alatt adóztató országok bevezették-e. A szabályozást praktikusan 30-35 fejlett gazdaság alkalmazza majd, ahol a legnagyobb multinacionális cégek központjai vannak. Ezek mindegyike aláírta a júliusi nyilatkozatot.
A szakember hangsúlyozta, hogy a helyi iparűzési adónak (hipa) a minimumadóba való beszámíthatósága nagyon fontos diplomáciai eredmény a magyar kormány részéről. A hipa mértéke ugyanis sok cég esetében eléri vagy akár meg is haladja a 9 százalékos társasági adót. Ezzel együtt is a 15 százalékos globális minimumadó túl magas ahhoz, hogy a Magyarországon befektető társaságok egy részének ne emelkedjen az adója.
Ha statikusan néznénk a dolgokat, akkor persze ez azzal járna, hogy romlik a magyar gazdaság versenyképessége. Azonban mint minden kihívásra, erre is lehet jó és rossz válaszokat adni
– emelte ki az adószakértő. Magyarország számára több olyan forgatókönyv is rendelkezésre áll, amellyel úgy tudja módosítani az adószabályait, hogy összességében ne romoljon a helyzete a befektetésekért folytatott versenyben. A globális minimumadónak nem várt hatása is lehet azáltal, hogy a versenytársak helyzetét is rontja, következésképpen megfelelő válaszok esetén Magyarország pozícióját relatív módon még javíthatja is – bizakodott Czoboly Gergely. Az ősszel pedig újabb tárgyalások következnek az OECD-ben.
