A lakosság magas, a 60 százalékot közelítő átoltottsága, a csökkenő fertőzésszám és a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása lehetővé tette, hogy a hazai vállalkozások lépésről-lépésre visszatérjenek a korábban megszokott életükhöz. A koronavírus delta variánsának terjedése miatt elkerülhetetlennek látszik a járvány negyedik hulláma, de az OTP Bank Elemzési Központját irányító Tardos Gergely a magyar gazdaság helyzetét bemutató előadásában úgy fogalmazott, hogy a hatékony védekezéshez ezúttal valószínűleg nem lesz szükség az életünket megbénító, a második és a harmadik hullámban tapasztalt lezárásokra.
A szakértő szerint
a magyar a tavalyi, 5 százalék körüli visszaesést követően idén és jövőre egyaránt 6 százalékos ütemben bővülhet, ami azt jelenti, hogy a gazdaság teljesítménye már az év végén elérheti a járvány előtti szintet.
Vagyis most jobb helyzetben vagyunk, mint a 2008-as pénzügyi válság után, amikor öt év kellett a korábbi eredmények eléréséhez. Igaz, az egy más természetű, strukturális krízis volt, most azonban a járvány egy időben csapott le mindenhol és mindenkire a világban.
A hazai felpörgését számos tényező – például a nyersolaj drágulása, a kereslet-kínálati piac járvány utáni berobbanása, és a forint gyengülése is – befolyásolta, de a jegybank nemrég kezdett alapkamat-emelési ciklusa várhatóan folytatódik, ami jövőre visszaszoríthatja a pénzromlás mértékét az MNB által meghatározott célsáv felső szélébe, 4 százalék környékére, majd az alá.
„Várakozásaink szerint az infláció csökken, de továbbra is magas marad. Arra számítunk, hogy a jegybank fokozatosan, havi 15 bázisponttal emeli az alapkamatot, ami jövőre eléri, majd meg is haladhatja a 2 százalékot. Ezzel párhuzamosan a jelenleginél erősebb forint-árfolyammal számolunk”
– mondta Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központ vezető elemzője.
Az Elemzési Központ vezetője arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság szereplői összességében jól alkalmazkodtak a járványhelyzethez, amely eltérő módon és mértékben éreztette hatását a különböző szektorokban. Példaként a legsúlyosabb károkat elszenvedő turizmust és vendéglátást emelte ki, megjegyezve, hogy a nemzetközi utasforgalom akadozása miatt a belföldi keresletre építő vállalkozások gyorsabban állnak talpra, mint a külföldi vendégeket kiszolgáló cégek.
A szakember biztos abban, hogy a magyar költségvetési politika a jövőben, a jegybank növekedési hitelprogramjainak kifutása után is támogató marad,
vagyis a vállalkozások nem maradnak források, olcsó hitelek nélkül, legyen szó a járvány következményeinek felszámolásáról, a működőképesség fenntartásáról, vagy éppen a versenyképesség javításáról, a jövőbeni bővítési, fejlesztési tervek megvalósításáról. Az MNB a növekedési hitelprogramjain keresztül összességében 5 ezer milliárd forinttal támogatta a magyar gazdaságot, nagymértékben hozzájárulva a vállalkozások mozgásterének bővítéséhez, helyzetének megerősítéséhez.
