BUX 54,356.89
-0.51%
BUMIX 4,370.65
+0.09%
CETOP20 2,440.7
-0.43%
OTP 18,750
-1.55%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+3.47%
+0.80%
-0.44%
ZWACK 16,700
+0.60%
-0.86%
ANY 1,575
-1.25%
RABA 1,455
-0.68%
0.00%
+0.24%
-0.54%
+0.36%
+0.21%
-2.31%
+1.37%
+0.18%
OTT1 149.2
0.00%
+1.99%
MOL 2,728
+0.29%
+6.29%
ALTEO 1,545
0.00%
0.00%
-2.07%
EHEP 1,795
-0.55%
+0.80%
-0.33%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
-0.24%
+1.67%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+0.81%
+0.88%
0.00%
-3.37%
-0.14%
NUTEX 19.46
-1.72%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Emelné a társasági adót Karácsony Gergely

A főpolgármester bejelentette: ha kormányt alakít, megemeli a társasági adót. A VOSZ szerint a lépés rontja a versenyképességet, nagyvállalati szinten pedig attól tartanak, hogy a hazai piacon jelenlévő multik Magyarország helyett akár más országokba is áttelepülhetnek.

Karácsony Gergely főpolgármester, az MSZP-LMP-Pm miniszterelnök-jelöltje a múlt hét csütörtökön az Inforádiónak adott interjújában egyebek mellett arról is beszélt, hogy amennyiben kormányzati mandátumot kap, emelni kíván a jelenlegi társasági adón, és meg akarja adóztatni a nagy cégeket. Kilátásba helyezte, hogy elképzelhető egy kétkulcsos társasági adó rendszer bevezetése. Ezt azzal indokolta, hogy a versenyképességet nem lehet „irreálisan alacsony adókra” alapozni.

Fotó: Balogh Zoltán

A nyilatkozat kapcsán a VG megkereste a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ), hogy mi az álláspontjuk az elhangzottakról, és hogy a vállalkozói oldal szerint a társasági adó megemelésének milyen hatása lehet a cégek tevékenységére, a magyar gazdaság teljesítményére és versenyképességre. Perlusz László főtitkár válaszában kiemelte, hogy „szigorúan gazdaságpolitikai szempontokat figyelembe véve és távol tartva magát a politikai vonatkozásoktól” kíván állást foglalni.

Értékelése szerint a magyar versenyképesség még elmarad az európai átlagtól és a közép-kelet-európai versenytárs országoktól is (Szlovákiától, Csehországtól, Lengyelországtól), ezért a felzárkózást és a gyors gazdasági növekedést folytatni kell. Ehhez továbbra is olyan adórendszerre van szükség, amely ösztönzi a beruházásokat, a technológiai fejlesztéseket, a foglalkoztatást és az adózói kör további szélesítését. Mint mondta: 

A felzárkózást – amely évek óta folyik és a vállalkozások versenyképességének fejlődésén alapul – a gazdaságpolitika támogatja. A jelenlegi adórendszer fő irányvonala a vállalkozások terheinek csökkentését tartalmazza, ezzel segíti az európai átlagnál nagyobb gazdasági növekedést.

Ebben meghatározó szerepet játszik a 2017-ben indult hatéves bérmegállapodás, amely az élőmunka-terhek folyamatos csökkentésére épül, és a foglalkoztatás és az adózói kör bővüléséhez is vezetett. A 2017-es bérrobbanást – a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt és azóta az átlagbér is kétszámjegyű éves növekményeket könyvelhet el – a kormányzat azzal is támogatta, hogy egységes, 9 százalékos társasági adót vezetett be a korábbi sávos megoldás és magasabb adókulcsok helyett. Ez a konzekvens vállalkozói adócsökkentési stratégia hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság az elmúlt években az európai átlagnál gyorsabban növekedett, hiszen bővült a foglalkoztatás, jelentős beruházások valósultak meg és működő tőke áramlott az országba.

Perlusz László rámutatott, hogy egy magasabb adószint viszont fékezné a beruházásokat és az amortizáció pótlását, hiszen rontja a megtérülést és költségnövekményt okoz. A fejlett technológia-transzfer beáramlása is lassul, a működő tőke egy része más célpiacokra irányul. 

„A magas adóteher – láthattunk sok példát – adóelkerülésre, kreatív adózási technikák keresésére ösztönöz, ahelyett, hogy a digitalizációra, modernizációra, fenntarthatóságra és környezetvédelemre áldoznának erőforrásokat a vállalkozások”. 

A vállalkozói adóteher növekedésénél összességében tehát lassul a felzárkózás, vagy meg is akad. Úgy fogalmazott, hogy a vállalkozások nagyobb megsarcolásából hosszabb távon sem kilábalás, sem fejlődés, sem nagyobb jómód nem keletkezik, hiszen a cégeknek még mindig nincs meg a kellő pénzügyi ereje (tőkeerő, tartalékok) a fejlesztésekhez és bővüléshez, amely a gazdasági növekedés záloga. Megjegyezte: zsugorodó vállalkozások és szűkülő adózói kör esetén az állami bevételek is csökkennek.

Éppen ezért a VOSZ főtitkára szerint az adórendszerben továbbra is a vállalkozói terhek és az élőmunka költségeinek csökkentése kell, hogy elsődleges maradjon, hogy a vállalkozásoknak legyen lehetősége fejleszteni, bővülni, korszerűbbé válni, mert rajtuk áll a gazdaság és az egész társadalom gyarapodása. 

„Virágzó vállalkozások erős és gyarapodó gazdaságot és a bérszínvonal növekedésével magasabb életszínvonalat hoznak magukkal és a széles adózói kör összességében nagyobb állami adó- és járulékbevételeket tesz lehetővé”. Ugyanakkor arra is kiért, hogy ha a gazdaság és szereplői megerősödnek és Magyarország eléri az európai versenyképességet, akkor lehet majd tere az adórendszer felülvizsgálatának és lehetőség nyílhat az egyes adónemek közötti átrendezésre, a hangsúlyok megváltoztatására.

A VG több tucatnyi magyar, illetve magyarországi multinacionális nagyvállalatot is megkérdezett a társasági adó emeléséről.

A cégek jellemzően nem kívántak reagálni Karácsony Gergely bejelentésére arra hivatkozva, hogy az „kampányígéret” és „politikai nyilatkozat”. 

Az egyik legértékesebb magyar cég, a gyártás területén érdekelt MPF Holding általánosságban azt írta, hogy „természetesen egy esetleges adóemelésnek sem a cégcsoport, sem bármely más vállalkozás nem örülne”. A százmilliárd forint körüli becsült értékkel bíró, szintén a gyártás területén tevékeny Jász-Plasztik Kft. már részletes kommentárt fűzött az elképzeléshez.

Kasza Lajos ügyvezető azt írta lapunknak, hogy „a Karácsony Gergely főpolgármester által felvázoltakat az előző kormányzati gyakorlat során tapasztaltuk, kimondottan hátrányos helyzetbe hozta régiónkat és cégünket”. Mint fogalmazott köztudott, hogy bármely adóemelés a versenyképességet rontja, a beruházási kedvet csökkenti. „Véleményem szerint ezúttal sem alakulna ez másképp”.

Kifejtette, hogy az Orbán-kormány által biztosított támogatásokat és adókedvezményeket a Jász-Plasztik egyrészt a géppark, a berendezésállomány fejlesztésébe invesztálta, hogy fenn tudja tartani a versenyképességét főként a külföldi konkurenciával szemben. 

Másrészt a kabinet adócsökkentési intézkedései nélkül a jászberényi cég társadalmi célú beruházásainak, valamint támogatásainak jó része nem valósulhatott volna meg. 

Kasza Lajos elmondta, hogy az elmúlt tíz évben jelentős hangsúlyt kapott a vállalatnál a társadalmi szerepvállalás. Óvodát hoztak létre, dolgozói lakásokat alakítottak ki, pénzügyileg is segítik az egyházakat és több civil szervezetet. Ezen felül létrehozták a JP Arénát, amely sport- és szabadidős tevékenységeknek ad otthont, valamint melegkonyhát is üzemeltetnek. Azt tervezik, hogy 2022 januárjában megkezdik a JP Lakópark építését.

„Az adóemelési szándékot semmiképpen nem tartjuk jó iránynak, és nemcsak a magyar vállalatok szempontjából. Számos olyan esetet ismerünk, amikor multinacionális vállalatok (Samsung, Philips, Electrolux, Jabil, Volkswagen, amelyekkel mi is dolgozunk), más országba helyezték át beszállítói bázisukat, mivel a beszállítóik a megnövekedett adóterhek miatt nem tudták tartani a korábbi versenyképes áraikat. Szélsőséges esetben saját gyáraiknak az áthelyezésére is kényszerülhetnek” - összegzett a Jász-Plasztik ügyvezetője.

Kapcsolódó cikkek