ÖÖOlyan átalakulások várhatók a hazai villamosenergia rendszerben 2030-ig, amelyekhez az áramhálózat fejlesztésének, működtetésének, és vele kapcsolatos szabályozásnak is igazodnia kell. Tanulmányában a Powertech Kft. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számára vette sorra az e változások miatt jelentkező műszaki a problémákat. Az egyik legjelentősebb változás, hogy dinamikusan nőni fog a teljesítményelektronikai csatlakozások aránya (teljesítményelektronikai eszköz például a napelemek invertere), míg a nagy villamos gépekre jellemző tulajdonságok súlya csökken, ami a hálózat üzemére is kihat.

A most meglévő 8600 megawatt (MW) beépített nagyerőművi teljesítményből 2033-ra 4500 MW marad, és nem garantált, hogy minden tervezett erőmű megépül,

amelyek közül a jelentősebbek a Tisza II. kétszer 499 MW-os, a Szeged Energia kétszer 460 MW-os és a Mátrai Erőmű 500 MW-os gázturbinás egysége. A 2000 MW-s Paksi Atomerőmű gyakori teljesítmény-szabályozásra lényegében nem alkalmas, és a 2029-30 táján átadandó, 2400 MW-os Paks II. üzemeltetése is folyamatos termelés mellett a leggazdaságosabb, vagyis indulásával nőni fog a rendszer rugalmassági igénye.

Fotó: KALLUS GYÖRGY/VG

A napelemek teljesítménye több előrejelzés szerint is 6000 MW-ra nő 2030-ra, és – az uniós, valamint a hazai energiastratégiai célok megvalósítása érdekében –feltehetően fennmarad a támogatásuk is. A napelemes rendszerek erősen függnek az időjárástól, ezért a termelésük rövid időn belül is erőteljesen módosulhat, és persze nehezen előrejelezhető. Növekvő termelésük miatt a hálózat terhelése csak időszakosan és egyeletlenül nő majd meg, ezért a Powertech szerint a hagyományos hálózatbővítési megoldások mellett vagy helyett további megoldások vizsgálata kerül előtérbe. Részben ilyen megoldás az energiatárolás, ami azonban igazán nagy teljesítménnyel hosszabb távra csak víztározós erőművekkel  gazdaságos, de ehhez a hazai adottságok szűkösek. Az akkumulátoripari célok között viszont szerepel már a száz MW-s nagyságrendű berendezések megjelenése is a hálózaton.

Tömegesen jelennek majd meg az újfajta fogyasztók, mindenekelőtt az e-autó töltők és a hűtés-fűtési rendszerek.

Előrejelzések alapján 2030-ra a hazai utakon legalább 200 ezer e-autó jelenhet meg, amelyekhez legalább 200 ezer otthoni és 10 ezer közcélú töltő szükséges, a tömegközlekedésben pedig elterjednek az e-buszok.

Mivel ezen új eszközök az ország egyes részein nagyon egyenetlenül oszlanak el, ez feladatokat ad majd az elosztó társaságoknak és az üzemeltetőknek is.

Az időjárásfüggő megújuló források, ezen belül is a napenergia alapú villamosenergia-termelés a magyar villamosenergia-rendszer legdinamikusabban fejlődő eleme, ezzel együtt nem növekszik a hagyományos, szabályozható termelő kapacitások nagysága, sőt az évtized közepétől csökkenésük várható

– mutatott rá a fentiek kapcsán a VG-nek Kiss Evelin, a Mavir Zrt. üzletfejlesztési igazgatója. Mint hangsúlyozta, a hosszútávon fenntartható ellátásbiztonság érdekében nem lehet a rendszert az egyik pontján kifeszíteni. Rendkívüli módon felértékelődtek és a jövőben még nagyobb jelentőségűek lesznek a rugalmasságot támogató megoldások, ezért fejlesztendők a hagyományos erőművi, illetve tároló kapacitások is. Kiss Evelin szerint mindkettő esetében valamilyen támogatási rendszert lesz szükséges kialakítani annak érdekében, hogy időben, és megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljon a megfelelő mértékű kapacitás, támogatva ezzel a zöld átmenetet. Ezzel együtt a megújulók piaci alapú működését megfontoltan, ugyanakkor teljes körűen kell kialakítani. Mivel a megújulók már megállnak piaci alapon, időszerű a kötelező átvételi támogatási rendszer fejlesztése olyan módon, hogy azzal teljes értékűvé váljon a szabadpiacon való részvétel.