Ketyeg az óra, döntés előtt az atomhivatal

Legkésőbb ma, szeptember 30-án kell az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) eldöntenie, engedélyezi-e a Paks II. Atomerőmű Zrt. kérelmére két új atomerőművi blokk létesítését. Ha mindent rendben talált – de aligha ez történt –, simán kiadhatja az engedélyt, blokkonként külön-külön. Ha nem, elutasíthatja a kérelmet; a Paks II. Zrt.-vel a kérelem elbírálása során kijavíttathatja a vonatkozó részeket; végül feltételhez kötheti a határozatát, vagy meghatározhat olyan visszatartási pontot, amelyben az adott probléma megoldását határidőhöz vagy eseményhez/mérföldkőhöz köti. Az engedély csak akkor adható meg, ha az összes nyitott tételről intézkedtek.

Az OAH korábban is jelezte, hogy talált javítanivalót a közel 300 ezer oldalas kérelemben. Részben emiatt élt azzal a jogszabályi lehetőséggel, hogy az elbírálás 12 hónapos idejét hárommal megtoldotta.

A beadvánnyal kapcsolatban ez év május elején már körülbelül 500 különböző súlyú tartalmi jellegű, nyitott tételt tartott számon, és voltak formai észrevételei is. A májusi adatot abban a dokumentumban ismertette, amelyben az engedélykérelem kapcsán tartott elektronikus közmeghallgatás kérdéseire válaszolt a Paks II. Zrt.-vel, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériummal.

A közmeghallgatáson sok kérdés vonatkozott az egyik tervezett blokk alatti törésvonalra, a Paks II. Atomerőmű majdani hűtésére – az utóbbira a Duna gyakran alacsony vízállása miatt, és amiatt, hogy néhány évig egyszerre hat atomblokk működik majd Pakson –, végül a keletkező radioaktív hulladékok tárolására.

A válaszok szerint a paksi telephely környezetében lévő, legalább fél évszázada ismert, azóta is vizsgált vetőrendszerre fókuszált az OAH által jóváhagyott földtani kutatási program is. A vizsgálatok alapján sem a tervezés alapjául szolgáló, százezer évenkénti földrengés, sem a tízmillió évenkénti nem képes olyan elmozdulást okozni, amely érdemi hatással lenne az erőmű biztonságára. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség földrengésveszélyre vonatkozó előírása egyébként nem tiltja, hogy a telephelyen vagy a környezetében aktív vető legyen, de előírja, hogy mit és hogyan kell figyelembe venni a földrengésveszély meghatározásához. Ez meg is történt.

A blokkok hűtése kapcsán adott felelet részletezte és megfelelőnek értékelte a tervezett hűtési rendszert, hozzátéve, hogy az új blokkokat olyan kiegészítő csúcshűtőrendszerrel is ellátják, amely akár 28 Celsius-fokos Duna-víz-hőmérséklet esetén is képes tartani a megfelelő hűtővíz-hőmérsékletet. Mindazonáltal az OAH jelezte: döntése meghozatalánál figyelembe veszi a meghallgatáson kapott azon véleményeket is, amelyek szerint például építeni kellene egy kisebb kapacitású hűtőtornyot, és meg kellene vizsgálni az atomerőmű esetleges, újabb tízéves üzemidő-hosszabbításának hatását.

Az új atomerőmű kiégett fűtőelemei a reaktor melletti pihentető medencébe kerülnek, majd öt-tíz év nedves tárolás után az átmeneti tárolóba, ez a mai gyakorlat is. Végső tárolásukat stabil, hazai mélységi geológiai formációban kialakítandó tárolóban kell megoldani. Ennek helyéről még nincs döntés. Elvben újra is hasznosíthatók.

A két új, 1200 megawattos blokk 2029–2030-ban kezdi meg a kereskedelmi üzemét. A beruházás költségeinek maximum 80 százalékára az orosz állam egy legfeljebb 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít. Szerdai hír, hogy az OAH élére a kormányfő Kádár Andreát nevezte ki.