MNB: 800 ezren maradhatnak szeptember után moratóriumban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTeoretikusan a moratóriumban lévő 1,15 millió adós több mint kétharmada maradhatna szeptember 30-a után is védelem alatt – erről beszélt Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója egy pénteki online sajtótájékoztatón, amelyen a vállalati és a lakossági hitelezésről készült adatokat ismertette a jegybank.
A nyáron kismértékű csökkenés volt a moratóriumban részt vevő adósok számában. Jelenleg mintegy 1 millió 150 ezren élnek a lehetőséggel, és mintegy 2800 milliárd forintot tesz ki a hitelek volumene. Teoretikusan a három jogosulti ügyfélkört nézve az adósok mintegy 70 százaléka, 800 ezer kliens válhat jogosulttá arra, hogy a továbbiakban is a moratóriumban maradjon. Azaz a nyugdíjasok, a gyermekes családok és azok, akik jövedelemcsökkenést tapasztaltak a becslésünk szerint
– mondta újságírói kérdésére Nagy Tamás, az MNB igazgatója, aki kiemelte: az lenne minden szempontból a helyes döntés, ha azok az adósok, akik megfelelő jövedelemmel rendelkeznek, mielőbb elkezdenék törleszteni a hitelüket.
A lakossági hitelállomány 424 milliárd forinttal nőtt 2021 második negyedévében, elsősorban a lakáscélú hitelek és a babaváró hitel növekedése miatt. A moratóriumban lévő hitelállomány stagnált, a teljes hitelállomány 33 százaléka áll még moratóriumban. A háztartási hitelezésben még jelentős bővülést lát a jegybank. A lakáshitelek kibocsátása történelmi csúcsot ért el 2021 második negyedévében, 2019 hasonló időszakához képest 44 százalékkal több lakáscélú hitelt bocsátottak ki. A személyi hitelek viszont még nem érik el a pandémia előtti szintet. A babaváró már a teljes hitelállomány 15 százalékát teszi ki, összesen 1374 milliárd forintot.
A lakáscélú hitelek terén a legnagyobb emelkedés, 152 százalék a felújításra szánt hitelek területén történt, ebben nagy szerepe volt az otthonfelújítási támogatásnak. Ugyanakkor a legnagyobb részét a hiteleknek még mindig használt lakásokra költik a magyarok.
„A bankok mindegyike élénkülő lakáshitel-keresletről számolt be, és a továbbiakban is erre számítanak” – mondta Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője a sajtótájékoztatón.
A vállalati hitelállomány a második negyedévben gyakorlatilag stagnált, 11 milliárd forinttal csökkent. A forinthitelek állománya bővült, a devizahiteleké mérséklődött. A nagyvállalatok állománya esett, a kkv-ké viszont nagymértékben bővült. A vállalati szegmensben tovább csökkent a moratórium kihasználtsága, a teljes hitelállománynak már csak a 21 százalékát teszi ki a moratórium aránya. Ez egyébként főleg a járvány által leginkább bedöntött szállodaiparban kiugró, ott a hitelek 80 százaléka van moratóriumban.
A vállalatok esetében a legfőbb válságkezelő eszközt az NHP Hajrá! jelentette, így a jegybank ezzel nagyban hozzájárult, hogy likviditásszűke alakuljon ki.
A kilábalás elindulásával, a GDP dinamikus növekedésével és az infláció visszatérésével ennek a válságkezelő eszköznek a kivezetése időszerűvé vált
– mondta Dancsik Bálint.
Júliusban közel 150 milliárd forinttal bővült a vállalati hitelállomány. Ezek elsősorban piaci hitelek voltak.
Úgy gondoljuk, hogy a bankok jelentős likviditási tartalékokkal rendelkeznek, illetve a tőkemegfelelésük is kimagasló, így minden forrás rendelkezésükre áll, hogy piaci alapon biztosítani tudják a vállalatoknak és a háztartásoknak a finanszírozási igényét
– mondta a főosztályvezető.
