Az egy évvel ezelőttihez képest átlagosan 3,5 százalékkal emelkedett a fővárosban a használt társasházi lakások ára, míg a panelek értéke 7,5, a családi házaké pedig majdnem 11-gyel nőtt, derült ki az Otthon Centrum legfrissebb kutatásából.
A tavalyi, pandémiával kapcsolatos korlátozó intézkedéssekkel és jelentős piaci visszaeséssel terhelt év után talpra állt az ingatlanpiac, amit a kereslet növekedésével párhuzamosan az árak emelkedése is mutat. Az Otthon Centrum szakértőinek mérése szerint Budapesten a társasházi lakások átlagos négyzetméterára 762 ezer forintra nőtt, ami 3,5 százalékkal magasabb, mint 2020-ban.
Az öt százalék alatti átlagár-növekedés egyúttal azt jelenti, hogy az idén nem minden kerületben emelkedett a téglalakások négyzetméterára a tavalyi év azonos időszakához képest: jellemzően a drágább kerületekben csökkentek, míg az olcsóbbakban nőttek az árak
– árnyalta növekedés számait Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a legnagyobb mértékű visszaesést az V. kerület mutatta átlag 9 százalékkal, melyet a XIII. kerület 7 százalékos árcsökkenése követett. Az észak-budai és belvárosi kerületek többségében stagnáltak az árak.
A legnagyobb mértékben, átlagosan 15 százalékkal Budán a XI. és XII. és Pesten a XVII., XVIII. kerületekben drágultak a lakások, de a VIII. kerület 9 és a XIV. kerület 7 százalékos áremelkedése is említést érdemel.
Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a külső pesti kerületek átlagos négyzetméterárában jelentős különbség mutatkozik. Az élen továbbra is a XIV. és XVI. kerület áll, átlag 685 ezer forintos fajlagos árral, melyhez a XVII. és XVIII. kerület zárkózik leginkább, 635 ezres átlagos négyzetméterárral. A legolcsóbb dél-pesti kerületek azonban nem érik el a félmillió forintot: a XXIII. kerületben átlag 432 ezer, a XXI. kerületben 485 ezer, a XX. kerületben 499 ezer forintot mért az Otthon Centrum az idei év első kilenc hónapjának társasházakra szűkített eladási statisztikái alapján.
A panellakások négyzetméterárának középértéke 562 ezer forintra nőtt idén Budapesten, ami az utóbbi évekhez képest mérsékeltebb emelkedés, ám a téglalakásoknál nagyobb, 7,5 százalékos növekedést jelent. Ennek megfelelően a legtöbb kerületben emelkedtek az árak a tavalyihoz képest. Ezalól a VIII. és X. kerület jelent kivételt, ahol 2–5 százalékkal csökkentek a négyzetméterárak. A többi kerületben 5–15 százalékkal nőttek a fajlagos árak.
A legdrágább kerületnek a XI. bizonyult, átlag 700 ezer forintos négyzetméterárral, melyet a XIII. kerület 650 ezer és III. és IX. kerület 620 ezer forintos fajlagos átlagára követett. A többi kerület között nincs nagy különbség, 475–575 ezer forint között váltakozott a négyzetméterár átlaga. A legkedvezőbb fajlagos ár a dél-pesti XX. és XXI. kerületet jellemzi, míg legdrágábbnak a VIII. és XIV. kerület bizonyult.
A használt családi házak átlagos négyzetméterára 529 ezer forint volt a fővárosban, ami 10,9 százalékos növekedésnek felel meg 2020-hoz képest.
A három használtszegmens közül itt volt a legnagyobb mértékű az átlagár-növekedés. A kerületek többségében két számjegyű drágulás volt megfigyelhető, mely alól kivételt jelent a XVIII. és XXIII. kerület, ahol nem volt változás, illetve néhány százalékkal még csökkentek is a négyzetméterárak.
A legdrágább a hagyományokhoz híven Buda hegyvidéki családi házas övezete lett, kiváltképp a II. és XII. kerület, ahol a fajlagos ár 800 ezer forint felett alakult, míg a III. és XI. kerületben átlag 650-700 ezret fizettek négyzetméterenként.
A pesti oldalon Zugló 608 ezer forinttal a legdrágább, míg a többi külső pesti kerület átlagos négyzetméterára 500 ezer körül alakult. Ennél olcsóbban csak a három dél-pesti kerületben lehetett vásárolni: a XX., XXI. és XXIII. kerületben az átlagos négyzetméterár mindössze 300–400 ezer forint volt az első kilenc hónap összegzése alapján.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.