Az egy évvel ezelőttihez képest átlagosan 3,5 százalékkal emelkedett a fővárosban a használt társasházi lakások ára, míg a panelek értéke 7,5, a családi házaké pedig majdnem 11-gyel nőtt, derült ki az Otthon Centrum legfrissebb kutatásából.
A tavalyi, pandémiával kapcsolatos korlátozó intézkedéssekkel és jelentős piaci visszaeséssel terhelt év után talpra állt az amit a kereslet növekedésével párhuzamosan az árak emelkedése is mutat. Az Otthon Centrum szakértőinek mérése szerint Budapesten a társasházi lakások átlagos négyzetméterára 762 ezer forintra nőtt, ami 3,5 százalékkal magasabb, mint 2020-ban.
Az öt százalék alatti átlagár-növekedés egyúttal azt jelenti, hogy az idén nem minden kerületben emelkedett a téglalakások négyzetméterára a tavalyi év azonos időszakához képest: jellemzően a drágább kerületekben csökkentek, míg az olcsóbbakban nőttek az árak
– árnyalta növekedés számait Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a legnagyobb mértékű visszaesést az V. kerület mutatta átlag 9 százalékkal, melyet a XIII. kerület 7 százalékos árcsökkenése követett. Az észak-budai és belvárosi kerületek többségében stagnáltak az árak.
A legnagyobb mértékben, átlagosan 15 százalékkal Budán a XI. és XII. és Pesten a XVII., XVIII. kerületekben drágultak a lakások, de a VIII. kerület 9 és a XIV. kerület 7 százalékos áremelkedése is említést érdemel.
Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a külső pesti kerületek átlagos négyzetméterárában jelentős különbség mutatkozik. Az élen továbbra is a XIV. és XVI. kerület áll, átlag 685 ezer forintos fajlagos árral, melyhez a XVII. és XVIII. kerület zárkózik leginkább, 635 ezres átlagos négyzetméterárral. A legolcsóbb dél-pesti kerületek azonban nem érik el a félmillió forintot: a XXIII. kerületben átlag 432 ezer, a XXI. kerületben 485 ezer, a XX. kerületben 499 ezer forintot mért az Otthon Centrum az idei év első kilenc hónapjának társasházakra szűkített eladási statisztikái alapján.
A panellakások négyzetméterárának középértéke 562 ezer forintra nőtt idén Budapesten, ami az utóbbi évekhez képest mérsékeltebb emelkedés, ám a téglalakásoknál nagyobb, 7,5 százalékos növekedést jelent. Ennek megfelelően a legtöbb kerületben emelkedtek az árak a tavalyihoz képest. Ezalól a VIII. és X. kerület jelent kivételt, ahol 2–5 százalékkal csökkentek a négyzetméterárak. A többi kerületben 5–15 százalékkal nőttek a fajlagos árak.
A legdrágább kerületnek a XI. bizonyult, átlag 700 ezer forintos négyzetméterárral, melyet a XIII. kerület 650 ezer és III. és IX. kerület 620 ezer forintos fajlagos átlagára követett. A többi kerület között nincs nagy különbség, 475–575 ezer forint között váltakozott a négyzetméterár átlaga. A legkedvezőbb fajlagos ár a dél-pesti XX. és XXI. kerületet jellemzi, míg legdrágábbnak a VIII. és XIV. kerület bizonyult.
A használt családi házak átlagos négyzetméterára 529 ezer forint volt a fővárosban, ami 10,9 százalékos növekedésnek felel meg 2020-hoz képest.
A három használtszegmens közül itt volt a legnagyobb mértékű az átlagár-növekedés. A kerületek többségében két számjegyű drágulás volt megfigyelhető, mely alól kivételt jelent a XVIII. és XXIII. kerület, ahol nem volt változás, illetve néhány százalékkal még csökkentek is a négyzetméterárak.
A legdrágább a hagyományokhoz híven Buda hegyvidéki családi házas övezete lett, kiváltképp a II. és XII. kerület, ahol a fajlagos ár 800 ezer forint felett alakult, míg a III. és XI. kerületben átlag 650-700 ezret fizettek négyzetméterenként.
A pesti oldalon Zugló 608 ezer forinttal a legdrágább, míg a többi külső pesti kerület átlagos négyzetméterára 500 ezer körül alakult. Ennél olcsóbban csak a három dél-pesti kerületben lehetett vásárolni: a XX., XXI. és XXIII. kerületben az átlagos négyzetméterár mindössze 300–400 ezer forint volt az első kilenc hónap összegzése alapján.
