Augusztusban a magyar piacon a másnapi árak átlaga száz euró fölé kúszott, és elérte a 109 euró/megawattóra értéket, a munkanapok zömében pedig a másnapi zsinórár is felülmúlta a 100 euró/megawattórát. A jövő évi zsinórárak is tovább emelkedtek, és meghaladták a 86 euró/megawattóra értéket, ami a tavaly augusztusinak a duplája.
Az áremelkedést leginkább a tényezőárak növekedése okozta. Az erős ázsiai szén- és LNG-kereslet felfelé húzta a szén- és földgázárakat, ami növelte a villamos energia árát.
A dráguláshoz hozzájárult a jelentős kereslet miatti kvótaár-növekedés is.
A másnapi árak vonatkozásában fontos fejlemény, hogy augusztusban a német szélerőművi termelés 30 százalékkal magasabb volt, mint az előző hónapi érték. Ez csökkentette ugyan a német DAM-árakat, de ez nem tudott megjelenni a magyar piacon, mivel szűkösek voltak az északi importkapacitások.
Osztrák és szlovák irányból összességében 700-900 megawattal alacsonyabb kapacitás állt rendelkezésre, ami miatt a magyar és osztrák ár teljesen elvált egymástól.
Előfordult 160 euró/megawattórát is meghaladó órás árkülönbség is, azaz a magyar ár ennyivel volt magasabb az osztráknál. A megugró árak kialakulásához hozzájárult az is, hogy folyamatos volt a balkáni importigény: az órák minimum 78 százalékban Magyarország exportált a déli országok irányába.
A legnagyobb európai piacokon a magas gázárak miatt csökkent a gázüzemű erőművek termelése: Németországban például több mint 50 százalékkal csökkent a termelés az előző év augusztusához képest.
A hazai termelés 6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest.
Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és a földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.