A Szépművészeti Múzeum Európában is párját ritkító másolat-gyűjteményének őrhelye, azaz újra őrtorony és bástya az erőd - mondta Áder János köztársasági elnök, aki az aradi vértanúk emléknapján nyitotta meg a teljes körűen felújított és hétezer négyzetméteres kulturális központtá bővült műemlék épületet.

Fotó: Liget Budapest

A Csillagerőd megújulása és bővítése egy megnyert, 21. századi csata. Győzelem a romok, a felejtés, a pusztulás felett

– fogalmazott az államfő. A Liget Budapest Projekt keretében megvalósult beruházás során létrejött új, több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ a  Szépművészeti Múzeum 70 éve nem látott monumentális gipszmásolat gyűjteményével nyílt meg, amely péntektől látogatható. Az új létesítmény oktatási, ismeretterjesztési feladatokat lát el, interaktív múzeumi körülmények között. 

A több mint három évig tartó munkálatok során – Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján – az erődépületet és környezetét teljes körűen felújították és bővítették egy új, több funkciós kulturális központtal, modern kiállítótérrel is, amelynek köszönhetően a meglévő épület nettó alapterülete több mint 7000 négyzetméterre növekedett. 

Az épületben a hányatott sorsú gipszmásolati gyűjtemény csaknem 300 jeles darabja talált otthonra, az antikvitás korától a reneszánszig megidézve az európai szobrászat legkiemelkedőbb alkotásai.

Komáromban látható többek között Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleonit és Donatello  Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrainak minden részletében méretarányos másolata csakúgy mint  a milói Vénusz, a Laokoón szoborcsoport vagy Michelangelo több szobrának hasonmása.

A kollekció kétségtelenül az ország egyik legtöbb megpróbáltatást kiállt képzőművészeti gyűjteménye volt, amely a XX. század elején azzal a céllal készült, hogy a szobrászat átfogó történetét élethű másolatokon keresztül mutassa be a látogatóknak.

Az anyag nagy része több mint hét évtizede raktárba került, illetve szétszóródott az országban, s számos mű súlyosan sérült. Ez a tarthatatlan helyzet oldódott meg a mostani fejlesztéssel, a gyűjtemény legjelentősebb része – a szükséges restaurátori munkák elvégzését követően – került a kibővített komáromi Csillagerődbe – közölte a Liget Budapest Projekt gazdája, a Városliget Zrt. 

Fotó: Mohai Balázs / MTI

A felújított, bővített Csillagerőd, valamint a tereiben látható kiállítás jelentős mérföldkő a Szépművészeti Múzeum történetében és a magyarországi kulturális életben is. A múzeum teljes gipszmásolat gyűjteményének rehabilitálása, helyreállítása nemcsak magyarországi vonatkozásban jelentős, hanem közép-európai viszonylatban is példa nélküli

– mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget projekt miniszteri biztosa az új létesítmény átadóján.

Az épület története

Az erődrendszer kialakítása az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni, megépítésekor Közép-Európa legnagyobb katonai komplexumának számított. Ennek egyik fontos eleme, a Csillagerőd – egy korábbi palánkvár helyén – 1850 és 1871 között épült. Az Osztrák—Magyar Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta az erődöt, majd 1920 után a Magyar Királyi Honvédség lőszerraktáraként működött. A második világháború alatt rövid ideig internálótábor volt, majd ezt követően szükséglakásokat alakítottak ki benne, később a helyi ÁFÉSZ tulajdonába került és a cég zöldségraktárként használta a helyiségeit. A rendkívül leromlott állapotú épületegyüttes a Liget Budapest Projekt keretében újult meg és kapott az egész országban egyedülálló kulturális funkciót.