Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom megyében nőtt legnagyobb mértékben a foglalkoztatottság 2021 második negyedévében, míg Nógrád és Tolna megyében csökkent tavalyi év azonos időszakához képest. A munkaerőpiac erejét mutatja, hogy a megyék több mint felében már többen dolgoztak, mint a járványt megelőzően –derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék, 2021. I. félév című részletes adatokat tartalmazó kiadványából. A 15-74 év közötti népesség körében az első hat hónapjában országosan 63 ezer fővel dolgoztak többen, mint 2020 második negyedévében, ezzel a foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,3 százalékponttal 62,8 százalékra nőtt.

Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Nemcsak foglalkoztatottság, hanem munkanélküliségi adatok is kedvezően alakultak. Az országos tendenciával párhuzamosan a megyékben eltérően alakult az állástalanok aránya a gazdaságilag aktív népességen belül: 12 megyében és a fővárosban mérséklődött, 7 megyében pedig emelkedett. A legnagyobb – 5,2 illetve 2,0 százalékpontos – növekedés Nógrád és Somogy megyékben következett be. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ettől pozitívabb képet ábrázolt, eszerint

az összes megyében és a fővárosban is visszaesett az álláskeresők száma tavalyhoz képest, a legjelentősebben Győr-Moson-Sopron megyében, 66 százalékkal.

A pályakezdő álláskeresők száma is dinamikusan csökkent, Csongrád-Csanád megyében 44 százalékkal.

Az adatokból kiderül, hogy továbbra is jelentősek a regionális különbségek: a munkanélküliségi ráta 1,2 és 11,3 százalék között szóródott az időszak alatt.

A legalacsonyabb (2,5 százalék alatti) Tolna, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Veszprém megyékben, a legmagasabb (7,0 százalék vagy a feletti) Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben volt.

A bérek esetében is hatalmas eltérések vannak.

Míg Budapesten a teljes munkaidőben alkalmazásban állók adókedvezmények nélkül számított nettó átlagkeresete 351 ezer forint volt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 196 ezer forint.

Az ország egyik legszegényebb megyéjében az alkalmazottak 31 százalékkal kerestek kevesebbet, mint az országos átlag. A fizikai foglalkozásúak átlagbére (bruttó 224 ezer forint) is itt volt a legalacsonyabb. A kékgalléros munkavállalók átlagkeresete Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, bruttó 388 ezer forint. A szellemi foglalkozásúak esetében a két szélsőértéket a főváros (bruttó 636 ezer forint), Békés megye (bruttó 399 ezer forint) képviselte. Egyedül Budapesten és Győr- Moson-Sopron megyében haladta meg a havi nettó átlagbér a 285 ezer forintos országos átlagot, 18 megyében ennél kevesebbet vihettek haza a teljes munkaidőben alkalmazásban állók.