Megérkeztek az első elemzői kommentárok a Magyar Nemzeti Bank kedd délutáni kamatdöntésére, amely értelmében a jegybank monetáris tanácsa 30 bázisponttal, 2,1 százalékra emelte az alapkamat mértékét. 

A keddi lépés tulajdonképpen megfelel az elemzői konszenzusnak, ám a szakértők között volt, aki 90 bázispontos emelést sem tartott kizártnak, de akadt 15 bázispontos szigorításra vonatkozó előrejelzés is.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője úgy látja: a várakozásoknak megfelelően a erőteljesebb, 30 bázispontos emelést a vártnál kedvezőtlenebb októberi inflációs adat indokolta, egy ennél kisebb emelés érdemi forintgyengülést idézett volna elő, ami az infláció szempontjából káros lett volna. 

Fontos hangsúlyozni, hogy mivel az inflációt meghatározó tényezők közül többre (pl. nemzetközi energiaárak) az MNB nem tud hatni, ezért ez a döntés önmagában még kevés az infláció célhoz tereléséhez, hiszen ahhoz a nemzetközi folyamatok kedvezőbbé válása is kell, de a döntés mindenképpen szükséges a cél eléréséhez. Ugyanakkor a cseh és a lengyel jegybank döntéseinek fényében az emelés mértéke nem nevezhető kiemelkedőnek. 

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az elmúlt hetekben az MNB egy csendes szigorítást is végrehajtott, fokozatosan csökkentette az eszközvásárlások heti ütemét. Vélhetően nem a mai kamatdöntés volt az utolsó. Decemberben további szigorítás várható, ennek mértékét befolyásolják az időközben beérkező adatok, illetve az Inflációs jelentés prognózisa. Alapesetben decemberben is egy 30 bázispontos emelésre lehet számítani 

- összegezte Regős Gábor. 

Fotó: Shutterstock

A forint kisebb gyengüléssel reagált, mivel az inflációs kockázatok érdemi erősödése akár nagyobb kamatemelést is indokolhatott volna

- kezdte kommentárját Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki emlékeztetett: a szeptemberi kamatdöntés óta meredeken elszálltak a földgáz-, áram-, és olajárak, ami jelentős, és széleskörű inflációs nyomáshoz vezethet a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is. 

Az elemző úgy látja, az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet –kínálati súrlódásai okozhatnak. 

Noha az infláció a jövő év elején bázishatások miatt gyorsan mérséklődhet, az előbb említett tényezők jóval magasabb inflációs pályát eredményeznek a következő hónapokban, miközben a minimálbér jelentős emelése mellett a szja visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része mintegy 1200 milliárd forinttal növeli a háztartások jövedelmét, ami érdemi lökést adhat a fogyasztásnak, a gazdasági növekedésnek, ugyanakkor az inflációnak is. Az infláció a nyári átmeneti mérséklődés után újra emelkedett. 

A következő hónapokban az infláció érdemben tovább emelkedhet, megközelítve a 7 százalékot, azonban a dohánytermékek jövedéki adóemelése jövő év áprilisáig kiesik a bázisból, ami 1,2 százalékponttal csökkentheti az inflációt. A nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelent, mivel számottevő másodkörös hatással járhatnak, csakúgy, mint az újra megjelent munkaerőhiány hatására várhatóan élénkülő bérnövekedési dinamika. 

Az inflációt az MNB megítélése szerint a költségvetési kiadások tervezett növelése is fűtheti. Ezért az MNB proaktív jelleggel kamatemelési ciklust kezdett, ami az MNB iránymutatása szerint következő hónapokban határozott ütemben folytatódhat, így az következő két ülésen további kamatemelésekre számítunk, amivel az év végére 2,40 százalékra emelkedhet az alapkamat, ami az inflációs kockázatok miatt a jövő év elején is folytatódhat. 

A jövő év tavaszán véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra. Az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt azonban kissé emeljük a kamatemelési várakozásunkat, ennek megfelelően a jövő év első negyedévében 2,75 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat

- mutatott rá Suppan Gergely. 

A K&H vezető elemzője, Németh Dávid még ennél is többet vár. Véleménye szerint a szigorítási ciklus eredményeként a jövő év első negyedévének végig akár 3-3,5 százalékra emelkedhet a kamatszint.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a döntésről azt mondta: „A 30 bázispontos szigorítás kisebb lépést jelent a piaci árazásokhoz képest, a piaci szereplők ugyanis a hozamgörbében nagyobb emelést áraztak be.” Hozzátette: „Az MNB abból a szempontból kilóg a régióból, hogy a többi jegybank jelentősebb lépésekkel növelte a kamatot. A cseh jegybankárok például 125, lengyel társaik pedig 75 bázispontos emelést hajtottak végre legutóbb. A magyar kamatszint a térségben középen áll, alacsonyabb cseh rátánál, de magasabb a lengyelnél.”

A szakember szerint a következő hónapokban újabb kamatemelések várhatóak a magas infláció miatt. Fontos lesz a decemberben megjelenő inflációs jelentése, amelyben várhatóan a korábbinál nagyobb pénzromlási ütem szerepelhet.