Miközben a reklámok jelentős része gyógyszerek fogyasztására buzdít, az internetes bővülésének köszönhetően dinamikusan nő az étrend-kiegészítők piaca is, évente akár 50 milliárd forintra is tehető, amit a lakosság vitaminokra és étrend-kiegészítőkre költ. Ez új kihívásokat jelent mind a fogyasztók, mind a termékek jogszerű forgalmazását felügyelő hatóságok részére - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
Az ÁSZ által szervezett találkozón részt vett a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is.
Az ÁSZ szerint igény van arra, hogy a számvevőszék feltárja a gyógyszer és étrend-kiegészítő fogyasztásával kapcsolatos társadalmi dilemmákat, egyfajta vitát generáljon, és közösen beszéljenek felmerülő kérdésekről, mondta Domokos László az ÁSZ elnöke.
Tonna számra jelennek meg az újabb és újabb termékek
Az étrend-kiegészítők alkalmazása fontos népegészségügyi kérdés, amely több szervezetet is érint. A legfontosabb feladat a prevenció, a megelőzés - hangsúlyozta az országos tisztifőorvos, aki elmondta, hogy „tonna számra” jelennek meg a piacon naponta az újabbnál újabb készítmények, így kihívás, hogy a hatóságok, hogyan veszik fel a versenyt ezzel a dömpinggel. Veszély az is, hogy az emberek mindent beszednek, amiről elhiszik, hogy attól hamarabb meggyógyulnak, vagy épp lefogynak - véli Müller Cecília országos tisztifőorvos.
Rigó Csaba, a elnöke gratulált az ÁSZ korábbi elemzéséhez. Elmondta, hogy az ráirányítja a figyelmet egy olyan fontos területre, ahol kiemelt cél a fogyasztók védelme. A GVH elnöke kifejtette, hogy a pandémia is hozzájárult az étrend-kiegészítők fokozott fogyasztásához, komoly reklám üzletág épült ezekre a termékekre. A GVH nagy erőfeszítést tesz azért, hogy fellépjen azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik étrend-kiegészítőt gyógyhatás ígéretével – mintegy gyógyszerként – reklámoznak. Ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, amelyekkel kapcsolatban a GVH széles körű tapasztalattal rendelkezik.
Az étrend-kiegészítők az uniós szabályok alapján az élelmiszer kategóriába tartoznak, és bár erre a termékcsoportra az uniós szabályok vonatkoznak, a világ kinyílt, így bármit bárhonnan be lehet szerezni - hívta fel a figyelmet Oravecz Márton, a Nébih elnöke. A hatósági célellenőrzések során tapasztaltak, valamint a közelmúltban a Nébih által végzett közvéleménykutatás is rámutatnak arra, hogy az internet egyre nagyobb szerepet tölt be az étrend-kiegészítők értékesítésében. Oravecz Márton szerint fontos előrelépés lenne – a folyamatos hatósági ellenőrzés mellett – a vásárlói tudatosság erősítése, továbbá a társhatóságokkal való együttműködés is kiemelt jelentőséggel bír.
Az OGYÉI számára kihívás a biztonság érvényesítése
A polcokon sok olyan termék van, amivel az OGYÉI nem is találkozik - erről Feigl Edit, az OGYÉI főigazgató-helyettese beszélt. Elmondta, hogy az étrend-kiegészítőknél megfigyelhető a termékek számának évről évre való növekedése, valamint a termékek csak notifikációs eljárásra való kötelezettsége miatt a hatóság számára kihívást jelent a biztonság érvényesítése. El Koulali Zakariás, főigazgató-helyettes szerint az emberek a gyógyszerekre gyakran csodaszerként tekintenek, így a primer prevencióra kellene helyezni a hangsúlyt. Az ÁSZ által készített elemzéssel kapcsolatban elmondta: fontos a gyógyszerészek szerepe elsődlegesen azért, hogy kapuőrként jelenjenek meg a vásárló és a termék között.
Ötven milliárdos piac a vitaminoké
Az étrend-kiegészítők patikai forgalma 2020-ban meghaladta a 24 milliárd forintot, ami 30,4 százalékos emelkedés 2019-hez képest, a dobozforgalom pedig 12 millióra tehető – derül ki a Phoenix Pharma Zrt. adataiból. Csak vitamintablettákra 14 milliárd jutott a családi kasszákból, egy évvel korábban még 8,5 milliárdot fordítottunk erre. Vitaminkészítményekből a gyógyszertárakban 7,5 millió doboz körül alakult a forgalom, míg ez egy évvel korábban 5,9 millió volt. A patikákon kívül beszerezhető étrend-kiegészítők forgalma meghaladja évente az 50 milliárd forintot is – közölte korábban a VG-vel a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (Mékisz).
Az új reklámok tizede gyógyhatású készítményt népszerűsít
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának tanulmánya szerint az idei év első félévében a legtöbb reklám hasonlóan a tavalyi évhez a kereskedelmi szektort népszerűsíti – idén az új reklámok 41,6 százaléka volt ebbe a kategóriába sorolható, szemben a tavalyi 39,3 százalékkal – amit a gyógyhatású készítmények (az új reklámok 12,7 százaléka), az élelmiszerek (7,7 százalék), a szépségápolás (5,1 százalék) és a szolgáltatások (4,4 százalék) követnek, míg a szabadidőszektor (4,2 százalék) évek óta visszaszorulóban van.
