Étrend-kiegészítők: a nem hatékony ellenőrzés a fő kockázat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz étrend-kiegészítők patikai forgalma 2020-ban meghaladta a 24 milliárd forintot, ami 30,4 százalékos emelkedés 2019-hez képest, a dobozforgalom pedig 12 millióra tehető – derül ki a Phoenix Pharma Zrt. adataiból. Csak vitamintablettákra 14 milliárd jutott a családi kasszákból, egy évvel korábban még 8,5 milliárdot fordítottunk erre. Vitaminkészítményekből a gyógyszertárakban 7,5 millió doboz körül alakult a forgalom, míg ez egy évvel korábban 5,9 millió volt. A patikákon kívül beszerezhető étrend-kiegészítők forgalma meghaladja évente az 50 milliárd forintot is – közölte a VG-vel a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (Mékisz).
A Mékisz elkötelezett abban, hogy a fogyasztókhoz csak megfelelő minőségű és biztonságos étrend-kiegészítő jusson el – reagált Bérci István, az egyesület elnöke az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elmúlt hetekben megjelent elemzésére, amely szerint Magyarországon az uniós csatlakozás óta senki nem ellenőrzi a forgalomba kerülés előtt, hogy az étrend-kiegészítők mit tartalmaznak.
Az ÁSZ megállapításai azon alapulnak, hogy a gyógyszerek forgalomba hozatalához szükséges engedélyezési eljárás lényegesen különbözik az étrend-kiegészítők piacra kerülését megelőzőtől – tette hozzá Bérci István. Az étrend-kiegészítőkre ugyanis egy úgynevezett bejelentési kötelezettség vonatkozik, de mindez semmit sem változtat azon, hogy a megfelelő termékminőség biztosítása és a forgalomba hozatalt megelőző minőség-ellenőrzés mindkét termékkör esetében gyártói felelősség. A gyártói kötelezettségek teljesítése hatósági, piacfelügyeleti ellenőrzés keretében valósul meg, kulcselemként a gyártóhelyeken – mondta a Mékisz elnöke. Míg a gyógyszerek esetében ez utóbbi rendszerszintű és az unión belül egységes – legalább háromévente ismétlődik a hatósági kontroll –, addig az étrend-kiegészítők esetében a gyártóhelyek ellenőrzése esetleges, a hatóságok kapacitásának és tevékenységi fókuszának függvénye, ráadásul tagállamonként eltérő, és a harmadik országokból származó termékek tekintetében nem kellően transzparens.
Az ÁSZ jelentése alapos, számos aspektust figyelembe vesz, de elsősorban a célként megfogalmazott egészségügyi és közpénzügyi kockázatokra, a túlfogyasztás lehetőségére és esetleges következményeire fókuszál, egyes tényeket, illetve nyilvánvaló előnyöket és hasznosságot figyelmen kívül hagy. A szakember szerint
a kockázat a nem kellően hatékony piacfelügyeleti tevékenységben rejlik, annak ellenére, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) mindent megtesz azért, hogy a hazai előállítású termékek esetében ezt a rizikót csökkentse.
A Mékisz szerint az étrend-kiegészítő készítmények engedélyezésének újbóli bevezetése több erőforrást igényelne, mint a piacfelügyelet és ellenőrzés intenzitásának növelése, és ki kellene terjeszteni az unión kívülről származó termékekre is.
Bérci István szerint éppen az állami erőforrások hiánya vezetett oda, hogy 2018-tól az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet a korábbi, gyakran jócskán elhúzódó előzetes értékelést megszüntetve áttért a visszaigazolások határozat formájában történő, nyolc napon belüli kiadására, miközben a harmonizált uniós jogszabályi környezet változatlan maradt.
Kiemelte: a piaci szereplők, felismerve a piacfelügyeleti nehézségeket, éltek az önszabályozás lehetőségével, a megfelelő minőség és biztonság érdekében a gyártók és a forgalmazók – pluszterhet vállalva – létrehozták a Mékisz Tanúsított Minőség védjegyet, és elindították az előzetes kockázatelemzést tartalmazó Biztonságos étrend-kiegészítő programot.
