A múlt év rávilágított a versenyképesség fontosságára, és arra, hogy a makrogazdasági mutatókon túl milyen további tényezők fontosak egy gazdaság folyamatos növekedése és felzárkózása szempontjából, és a versenyképességi jelentés pont ezeket a tényezőket méri már több éve – emelte ki Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a 2021-es Versenyképességi jelentés bemutatásán. Hozzátette, a versenyképesség állapotát azért is szükséges mérni, hogy kiderüljön, mely területeken érdemes javítani ahhoz, hogy az ország gazdasága versenyképesebb legyen. Az MNB vezetője elmondta, a magyar gazdaság immunrendszere erős volt, sikeresen megküzdött a vírussal, és meghaladta a járvány előtti szintet a gazdaság teljesítménye.
Magyarország a 18. helyen áll uniós összevetésben versenyképesség szempontjából, a visegrádi régió átlagát némiképp meg is haladja ezen a területen.
A jelentés szerint a magyar pénzügyi rendszer esetében elmondható, hogy a válság alatt ugyan nőtt a hitelállomány, de még mindig alacsony a magánszektor hitelállománya, így annak egészséges bővülésében továbbra is jelentős tér van. Az is kijelenthető, hogy
a magyar bankrendszer kifejezetten magas költségekkel működik, és korlátot képez a jövedelmezőség és a banki termékek árazása terén.
A digitalizáció növelésével egyébként hatékonyan lehet csökkenteni a bankrendszer költségeit – ehhez egyébként megvan a szükséges infrastruktúra. A vállalatok legfőbb fejlesztési forrása ugyan továbbra is a banki de a növekedési kötvényprogram érdemben hozzájárult a vállalati kötvénypiac növekedéséhez, a 2018–20-as időszakban csaknem megháromszorozódott. Továbbá nőtt a belföldi államadósság, a külföldi viszont csökkent, amely hatására összességében mérséklődött Magyarország sérülékenysége.
Arra is kitér a jelentés, hogy a vállalati dualitás jelentősen oldódott az elmúlt évtizedben, ugyanakkor a magyar kkv-k termelékenységének bővülésében még továbbra is nagy a tér, és ebben is a digitalizáció lehetne fontos eszköz. Az MNB vezetője szerint minden vállalatnak szüksége van a digitalizációra a következő évtizedben ahhoz, hogy megmaradjon a versenyképessége.
Sikerült a járvány alatt is megőrizni a foglalkoztatásban elért eredményeket, ezen a területen elérte Magyarország az uniós átlagot, és az MNB vezetője szerint a foglalkoztatás csökkentését a célzott kormányzati munkaerőpiaci programok tompították. Mindezen túl viszont egyes területeken továbbra is érdemi munkaerő-tartalék azonosítható, például a fiatalok, a körüliek, az alacsony képzettségűek és a 25–49 éves nők esetében. A járvány hatására nagy előrelépés történt az otthoni munkavégzés elterjedésében, amelyet a korábbi években jelentős munkaerőpiaci hiányként azonosítottak.
Továbbra is jelentős demográfiai kihívást jelent, hogy bár emelkedett a magyar termékenységi ráta, és már megegyezik az uniós átlaggal (1,5-1,6 az egy nőre eső gyermekek száma), ugyanakkor az elmúlt években nem figyelhető meg további javulást.
A családvédelmi támogatások hatására elképzelhető, hogy lesz növekedés a következő években, de lehetséges, hogy további ösztönzőkre lesz szükség.
Az egészségügyi kiadások mértékét tekintve a jelentés megállapította, hogy bár Magyarországon ingyenes az egészségügy, mégis sokat költenek az háztartások egészségügyi kiadásokra. Intézményi csatornákon keresztül azonban ezt hatékonyabbá lehetne tenni, mint ha saját zsebből fizetnék a háztartások, továbbá nemcsak tervezhetőbb, de olcsóbb is lehetne, illetve egyfajta minőségbiztosítás is társulna hozzá. Az oktatás esetében a képzetlenek (akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel) aránya továbbra is magasabb Magyarországon az uniós átlagnál, a másik véglet, az élethosszig tartó tanulás tekintetében azonban messze elmarad az EU-s átlagtól.
Az utolsó terület, amely nagy hangsúlyt kap a kiadványban, a zöldátállás, a környezeti fenntarthatóság témaköre. Az egységnyi megtermelt termékre jutó szén-dioxid-kibocsátás esetében Magyarország energiahatékonyabban termel az uniós átlagnál, ugyanakkor még bőven van teendő ezen a terület is.
Baksay Gergely elmondása szerint a versenyképesség megelőlegezi a gazdasági bővülést, ha nem is garancia, de ígéret arra, hogy növekedni tud a magyar gazdaság.
