A pulykaágazat vissszaszorul Magyarországon, fellendítéséhez egyszerre kellene hatékonyabb termelést lehetővé tevő fejlesztéseket végrehajtani, megkedveltetni a fogyasztókkal a pulykahúst, mint alapanyagot, valamint akkora áremelést elérni, ami a boltokban kilogrammonként kétezer forint fölé vinné a fogyasztói árat
– derült ki a Magyar Pulykaszövetség konferenciáján, amelyről az Agrokép tudósított.
Nincs könnyű helyzetben a pulykaágazat, amelyik kezdi elveszteni fajsúlyát a baromfitermelésen belül
– mondta Muzsek András, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, az ágazat legjelentősebb szereplőjének számító Gallicoop Zrt. vezérigazgatója a szövetség éves szakmai konferenciáján, amelyet a hálaadás-napja előtt rendeznek minden évben. Míg a csirketermelés az elmúlt 15 évben megduplázódott, a pulyka előállítása csökkent – érzékeltette a trendet. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy nem történtek meg a fejlesztések az ágazatban, sem telepi, sem feldolgozói szinten.
A magyar pulykatermékek kínálatában nem a magas hozzáadott értékű termékek vannak jelen, a hazai ipar tömegtermékeket gyárt.
Ezért amikor az európai piacon ezek a termékek találkoznak a versenytársakéval – például az ágazatban nagy fejlesztéseket végrehajtott, és jóval alacsonyabb önköltséggel dolgozó lengyel feldolgozókéval – akkor rendre alulmaradnak – mondta. Cége példáját felhozva elmondta, hogy a Gallicoop ugyan 30 országba szállít, de ezek zömét a közvetlen szomszédok piacaira, illetve az unión belül még német, olasz és francia, vevőknek. Nem történt meg a keleti nyitás, és például ugyan jelen vannak Japánban is, de minimális mennyiséggel.
Jellemző, hogy a mintegy hétmillió darabos pulykaállomány csupán 83 százalékát vágják itthon, a 17 százaléknyi élőexport négyötöde pedig Lengyelországba megy, és a magyar termelők által hizlalt, de a lengyeleknél kisebb önköltséggel levágott és feldolgozott pulyka sokszor „szembejön” az európai piacon.
A Covid-19 és a madárinfluenza jelentősen sújtotta a pulykaágazatot,
előbbi például megmutatta, hogy mennyire egylábon áll, amint a koronavírus-járvány miatt kiesett a HoReCa-szektor, drasztikusan zuhant az értékesítés is.
A madárinfluenza pedig tetézte az ágazat sanyarú helyzetét: amint Lengyelországban feljegyezték a betegség kitörését, leállt a lengyelek kínai exportja, a felesleg pedig rászabadult az európai piacra. Muzsek András szerint arra kell készülniük a szektor hazai szereplőinek, hogy minden évben lesz 3-6 hónap, amikor nem tudnak pulykát kivinni. Egyébként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) éppen a konferencia napján jelentette be, hogy két Bács-Kiskun megyei telepen is – kacsa- és lúdállományban – madárinfluenza vírust talált.
Nem tesz jót az ágazatnak, hogy költséghátrányban van a csirkével szemben, a hazai gasztronómiában pedig nem tartják túl „szexinek” a pulykahúst, mint alapanyagot. Egyedül a darálthúsokban a „vörös húsok csatájában” látszik némi elmozdulás, a pulykacombból készült darálthús legalábbis jól fogy.
A magyarországi termelők mindenesetre behúzták a féket, kevesebbet telepítettek, de Muzsek András szerint a takarmány-, energia-, munkabér- és egyéb költségek emelkedését áremelés nélkül lehetetlen kigazdálkodni, így
ha a sertés- és pulykahús ára nem 2-essel fog kezdődni a boltokban, akkor komoly gond lesz mindkét ágazatban
– nyomatékosította.
Ahhoz pedig, hogy a pulykaágazat növekvő pályára álljon, szerinte vissza kell vinni a pulykahúst a konyhába, mint alapanyagot, olcsóbbá kell tenni az élőpulyka-előállítást
– amihez fejlesztések kellenek –, tovább kell növelni a feldolgozottság fokát, és az exporton belül növelni kell a magasabb hozzáadott értékű, magasabb feldolgozottsági fokú termékek arányát.
Eközben a világ vezető genetikai társaságai új szintet lépnek a szelekcióban. Sylvain Briere Hendrix Genetics Turkey termékmenedzserének előadásából kiderült, hogy mivel az USA-beli és az európai piac elvárásai különböznek, ennek megfelelően a nemesítést is kettéválasztották. Az amerikaiak elsősorban a nagysúlyú állatokat keresik, míg Európában emellett az életképesség, a jó súlykihozatal, illetve az állatjóléti követelményekhez való alkalmazkodás is fontos szempont. Mint mondta, új technológiákat is használnak, ezek között megemlítette az állatok súlymérésének automatizálását, a lábak minőségének objektív megítélésére alkalmas videó-rögzítéses módszer kifejlesztését, valamint a testösszetétel vizsgálatára – egyelőre még engedélyezésre váró – CT-méréséket.
A pulykahúsnak rengeteg olyan előnye van, amit az élelmiszeriparban nem használnak ki
– mondta előadásában Némedi Erzsébet biotechnológus, az Expedit Nodum Kft. igazgatója. Ilyen például az, hogy a pulyka egyszerre ad vöröshúst a combja révén, míg a melle és a szárnya fehérhús. Vitamin- és ásványianyag-tartalma is magas, fehérjében és – húsnál különleges módon – telítetlen zsírsavakban is gazdag, emellett esszenciális aminosavakat is tartalmaz. A Covid-válság növelte a kényelmi termékek, illetve a funkcionális élelmiszerek piacát, ezek kifejlesztése azonban a pulykahúsnál kezdeti stádiumban van.
