Tovább emelkedett és 12,1 százalék volt 2020-ban Magyarországon a korai iskolalehagyók száma, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Egy évvel korábban a tanulók 11,8 százaléka lépett ki a közoktatásból a tanköteles kora előtt, vagyis mielőtt betöltötte volna a 16. életévét. A fiúk 12,9 százaléka, a lányok 11,3 százaléka fordított hátat a tanulásnak 2020-ban. 

Számos projekt van

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma VG-nek küldött válasza szerint, Magyarországon a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértéke egy évtizede szinte változatlan, csak kis mértékű ingadozásokról beszélhetünk. Hozzátették: a kormány számos projektet működtet a korai iskolaelhagyás mérséklésére. Az Európa Unió egyébként a legfontosabb célkitűzései között nevezi meg a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá mérséklését. Az oktatásból idő előtt kikerülő személyek képezhetősége, foglalkoztathatósága komoly problémát jelent. Emiatt a mutató a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia kiemelt indikátora is – írja a KSH.

Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

Nyílik az olló

Magyarország az uniós források felhasználásánál célul tűzte ki azt, hogy az intézményi lemorzsolódást csökkenti, és az uniós átlag alá megy

– mondta a VG-nek Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

Hozzátette: ettől számtól sajnos egyre messzebb vagyunk. Annak, hogy egyre többen lépnek ki a közoktatásból, több oka is van, egyrészt a leszakadó régiókban a legnagyobb az iskolalehagyás, Totyik Tamás szerint ott az oktatási kormányzat magára hagyta az intézményeket. A tanterveket sokszor nem tudják teljesíteni a diákok, mert azok a felső középosztály gyermekei számára készültek, véli a szakember. A KSH adatai szerint a területi különbségek rendkívül nagyok, és az utóbbi néhány évben egyre inkább nyílik az olló. 2017-ben a korai iskolaelhagyók aránya Budapesten volt a legalacsonyabb, 1,5 százalék, 8,5 százalékponttal kisebb, mint az unió által elvárt 10 százalékos célérték. Budapesten kívül még Nyugat-Dunántúlon, Pest megyében és Dél-Alföldön volt a mutató értéke alacsonyabb az országos átlagnál. A korai iskolaelhagyók aránya – a többi régiótól jócskán leszakadva – Észak-Magyarországon volt a legmagasabb, itt a fiatalok több mit egyötöde hagyta abba tanulmányait, mielőtt középfokú végzettséget szerzett volna. 

A GDP négy százalékát fordítottuk oktatásra 2019-ben

Az oktatási kiadásokkal kapcsolatban megjegyezte: Magyarország az állami költségvetésből GDP-je 3,9 százalékát költötte 2019-ben oktatásra, ezzel szemben az OECD országokban a költségvetés 6 százalékát teszik ki az oktatási kiadások. Totyik Tamás szerint nem csak a pedagógusbéreket fagyasztották be, hanem a tankerületi központok kiadásai is 2016-os szinten vannak, az eszközbeszerzések leálltak, gyakorlatilag hónapokat kell várni egy táblaíró filcre vagy egy izzócserére.

Az intézmények nem rendelkeznek önálló büdzsével, az iskolában 60-70 százalék körül mozog a 5-10 évesnél régebbi laptopok aránya.

Problémaként beszélt arról is a PSZ alelnöke: nem szerencsés, hogy az iskolák között is különbséget tesznek. Hozzátette: az egyházi iskolák aránya 20 százalék körülire tehető és az infrastrukturális beruházások nagy része is ezekben az iskolákban valósul meg. 

Sokan lesznek leányanyák

Statisztikai adatok szerint 2020-ban 92-vel több 15-19 év között leányanya szült Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az Eurostat adatai szerint 2016-ban több mint hatezer leány, 2019-ben pedig 4991 lány vált anyává. Totyik Tamás szerint a csúcsév 2016 volt, azóta csökkenő tendenciát mutatnak a számok, de ezzel a kérdéskörrel is foglalkozni kell.  Akik lemorzsolódnak, azoknak nincs után követése, véli Totyik Tamás: nem tudni, hogy a felnőttképzésben vagy bármilyen más képzésben szereznek-e valamilyen szakmát. Kiemelte, a statisztikát tovább rontja az is, hogy az iskolaelhagyók között tartják számon azokat a gyerekeket is, akik külföldre mentek és életvitelszerűen ott élnek a családjukkal. Valamint a folyamatok összefüggésbe hozhatók azzal is, hogy 2012-ben a tanköteles kor 18 évről 16 évre csökkent. Totyik Tamás kiemelte: a leszakadó régiókból szakképző intézményekbe járók között a 40 százalékot is eléri a korai iskolaelhagyók aránya.