Több mint 1080 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek az év első tíz hónapjában a háztartások, ez kiugró mértékű, 40,1 százalékos az emelkedés az előző év azonos időszakához képest
– derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ez azt jelenti, hogy 2021 első tíz hónapjában meghaladta a 108 milliárd forintot az új lakáshitel-szerződések átlagos havi összege, amihez a devizahiteles korszak csúcspontja óta még csak hasonlóra sem akadt példa.
Az október ugyanakkor a korábbi hónapokhoz képest kissé visszafogottabb teljesítményt hozott: a tizedik hónapban regisztrált 108,2 milliárd forintnyi szerződés közel 14 százalékkal elmaradt a szeptemberre kimutatottól. Az októberi adat azonban így sem tekinthető rossznak, főleg, hogy 2020 tizedik hónapjában még jóval kisebb, nem egészen 82 milliárdos volument regisztrált az MNB.
A lakáshitelek állománya szintén dinamikus ütemben bővül a jegybanki statisztikák tanúsága szerint:
október végére új történelmi csúcsra, 4517,7 milliárd forintra emelkedett, éves alapon kereken 15 százalékos a bővülés. (Az állomány idei növekedésében persze juthatott némi szerep a hiteltörlesztési moratórium hatásának is.)
A tempós állománybővülés ellenére a lakáshitelek súlya némileg csökkent tavaly ősz óta a háztartások portfóliójában: egy év alatt 0,4 százalékponttal, 49 százalékra esett vissza, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy a babaváró kölcsön állománya ugyanebben az időszakban több mint másfélszeresére, 1500 milliárd forint fölé bővült.
Az MNB adatai szerint a hazai háztartások túlnyomó részben változatlanul használt ingatlan vásárlása céljából vesznek fel lakáshitelt, az év első tíz hónapjában 70,5 százalék volt az ilyen kölcsönök aránya. A felújítási céllal felvett hitelek aránya viszont látványosan nőtt az utóbbi időszakban, amiben nyilvánvalóan jelentős a szerepe az idén elindult Otthonfelújítási programhoz kapcsolódó támogatott konstrukciónak is.
Az idei év első tíz hónapjában 88,7 milliárd forintnyi újonnan folyósított lakáshitelt fordítottak deklaráltan felújítási, korszerűsítési célra,
ami a teljes volumen 8,2 százalékának felelt meg, szemben a megelőző évekre jellemző 3 százalék körüli aránnyal. A támogatott hitelek aránya szintén növekszik az új kihelyezéseknél: az idei első tíz hónapban már 18,4 százalékot ért el, szemben az egy évvel korábbi 16,1-del.
Az év utolsó hónapjaira várhatóan erős számokat mutat majd a jegybanki statisztika: a pénzügyi szolgáltatók tapasztalatai szerint ugyanis nagyon élénk a kereslet a Zöld otthon program kedvezményes kamatú hitele iránt, ami a novemberi és decemberi adatokon már tükröződhet.
