Végig fogják kísérni az idei évet is azok a problémák, amelyek tavaly jelentkeztek, mint a nyers- és alapanyagválság vagy a munkaerőhiány
– mondta a VG-nek Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte idén sem lesz könnyebb a magyar cégek élete, továbbra sem oldódott meg az alkatrész-utánpótlás, a csiphiány sem szűnt meg. Emellett fenn fog maradni a gazdaságban az erős munkaerő-kereslet, amit különböző eszközökkel próbálnak majd a cégek ellensúlyozni, legyen szó munkaerő-átszervezésről, technológiai újításról vagy a külföldi munkaerő bevonásáról. Mindenesetre úgy látja, hogy
a koronavírus-járvány kezdete óta lassan két év telt el, így azok a vállalatok, amelyek kibírták ezt az időszakot, alkalmazkodtak, aki akart rostálódni, az kirostálódott. Ennél nagyobb csődhullámra nem számítok
– húzta alá Perlusz László.
Nagyon sok bizonytalanságot és fenyegetést látunk, annak ellenére, hogy a gazdaság jó formában van – mondta a VG-nek Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, aki szerint a magyar gazdaság ugyan pörög, azonban hosszú távon nem tudjuk magunkat függetleníteni a világgazdaság gondjaitól, ahogy a munkaerőhiány is még mindig az egyik legnagyobb kihívást jelenti a vállalatok számára. Ráadásul minél jobban megy a gazdaság, annál nagyobb a munkaerőhiány – mutatott rá az ellentmondásra, hozzátéve, hogy a termelékenység növekedése nehezen tud lépést tartani azzal, hogy a csökkenő munkaerő-állomány miatt egyre több dolgozó hiányzik és lassan minden szektorban ez így van. Rolek Ferenc arról is beszélt, hogy egyelőre nem látszik, hogy az csökkenne, ami nyomja felfelé a béreket, ez pedig azért probléma, mert a gazdaság egészében nem lehet mindenhol ugyanakkora béremeléseket végrehajtani, a vállalatok jelentős része egyszerűen nem tudná kigazdálkodni. Ez egy belső feszültség, de inflációt meghaladó átlagos béremelésekre számítunk idén, 10-11 százalék környékén – mondta. Mindenesetre úgy látja,
természetes, ha a piaci versenyben nem minden cég tudja tartani a lépést, ami persze az adott vállalat szempontjából katasztrófa, de az összgazdaság vagy társadalom szempontjából jó, mert ettől válik hatékonyabbá.
Zs. Szőke Zoltán az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke viszont elsődlegesen nem a munkaerőhiányt nevezte az idei év legnagyobb kihívásának, a Coop csoport szinte kizárólag élelmiszerüzletekből áll, ahol gyakorlatilag minden évszakban nagyon nagy a villamos energia iránti igény, ezért sokkal inkább a magas energiaárak jelentik számukra a legfőbb gondot.
Ugyancsak jelentős pluszköltség lesz 2022-ben a pontosabban a garantált bérminimum emelése, mivel a dolgozóik jelentős része szakképzett, így rájuk a szakmunkásnak nevezett bruttó 260 ezer forint minimálbér vonatkozik, amely idén 20 százalékkal lett nagyobb.
Ráadásul a Coop üzletek esetében óriási terhet jelent, mivel itt a költségek körülbelül 70, de van, ahol a 80 százalékát a bérköltségek teszik ki.
De szintén érinti ezeket az üzleteket a nemrégiben bejelentett élelmiszerárstop.
Emberileg teljesen érthető annak a néhány élelmiszercikk árának a fixálása. Amitől esetleg tartunk, hogy emiatt nehogy áruhiány keletkezzen ezekből a termékekből
– vélekedett az érdekképviseleti vezető. Ezzel együtt összességében nem látja rossznak az idei kilátásaikat. „Reményeink szerint, ha nem is teljesen, de nagy részben kompenzálni fogja a megemelkedett költségeinket az a várható forgalomnövekedés, ami tavaly novemberen kezdődött el a kifizetésével, januárban pedig a béremeléssekkel folytatódott – tette hozzá. Arra számítanak, hogy a tavalyi 5-6 százalékos forgalombővülés után idén lesz akkora árbevétel-növekedésük, hogy minimum fedezni tudja a megnövekedett költségeket.
