A Magyar Nemzetnek adott interjút a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, Nagy Márton. A szakember kiemelte, hogy véget ért a világgazdasági pénzbőség kora, így mind a monetáris, mind a fiskális politika szigorításra kényszerült, az első esetben a kamatemelés, a második esetben pedig a 755 milliárd forintnyi beruházás elhalasztása segítségével.
Ebben a környezetben az állam szabályozói szerepe is felértékelődik, hogy a családokat és a kis- és középvállalkozásokat érő negatív költségsokkokat tompítsa, olyan eszközökkel, mint a hiteltörlesztési moratórium, a felhasználhatóságának módosítása, az építőalapanyag-biztonság megteremtése, az energiaár-szabályozás vagy a kamatstop. Ezen nem szokványos lépésekre a szokatlan helyzet miatt van szükség.
Nagy Márton elmondta, hogy az építőipari alapanyagok exportregisztrációja eredményeként a kormányzat olyan adatokhoz jutott, melyek meglepő eredményeket is mutattak. Így például kiderült, hogy olyan termékeket, mint például a cement vagy a szigetelőanyagok, úgy importálunk, hogy abból elégséges mennyiséget állítunk elő itthon is. Ennek az oka a gazdasági szakember szerint a piac oligopolisztikus volta.
Az üzemanyagárak hatósági korlátozása kapcsán elmondta, hogy a 480 forintos plafonhoz a kiskereskedelmi árrés elemzésén keresztül jutottak el, ugyanakkor az ársapka február 15-i lejárta azt is jelenti, hogy az árszabályozás felülvizsgálatára hamarosan sor kerül.
A jelzáloghiteleket érintő kamatstop kapcsán kiemelte, hogy a a lakossági forintalapú jelzáloghitel-állományon belül a változó kamatozású hitelek súlya sajnos még mindig 35 százalék, miközben szemben az elmúlt évekkel, amikor a rövid oldali hozamok alacsonyabbak voltak, mint a hosszú oldaliak, ez a helyzet mára megfordult.
A változó kamatozású termékek felvételekor az ügyfelek a látszólag olcsóbb hiteleket választották, nem törődve a kockázatokkal, ami hasonló a devizahitelek elterjedéséhez, és ez a kamatkockázat kezelhető is lett volna, ha októberben a jegybank nem kényszerül a kamatemelési ütem gyorsítására. Ez az előre nem látható esemény azonban olyan mértékű növekedését okozná a törlesztőrészletek emelkedésének, melyet nem szabad ráengedni a lakosságra.
A bankszövetségnek ez mintegy harmincmilliárd forintjába kerül, ezért nem támogatta a lépést, másrészt felmerül a felelősség szerepe is, hiszen a bankoknak van vezető, edukáló szerepük az ügyfeleik kapcsán. Ráadásul a 460 ezer ügyfél 2000 milliárd forintos állománya rendszerszintű kockázatot is jelent.
A cél, hogy a pénzintézetek a kamatstop alatt ügyfeleiket a változó kamatozásúból a fix kamatozású hitelekbe tereljék. Ha ez nem történik meg, akkor a kamatstop akár 2022. június vége után is fennmaradhat. Erre a hozamgörbe inverzzé válása teremt lehetőséget. Az ügyfelek tehát kamatstop nélkül jobban járnak, ha fix hitelként, nem pedig változóként folytatják a törlesztést.
Az új hitelek kapcsán azonban nincs kamatstop, így a piacon 2022-ben négy kedvezményes hiteltermék maradhat a piacon. A lakossági lakásvásárlási zöldhitel maximum két és fél, a csokhitelek maximum három, a babaváró hitelek és a kis- és középvállalati Széchenyi-kártya-termékek maximum 2,5 százalék forintkamat mellett elérhetők. A lakossági hitelek kapcsán ez nem jelent problémát, köszönhetően az állami és jegybanki támogatásnak, ám a vállalati hitelek piacán lehetnek problémák. Ezért kulcsfontosságú az mielőbbi leszorítása, hogy a hitelkamatok visszatérjenek a kezelhető szintre. Amennyiben ez nem lehetséges, szükség lehet a zöldberuházásokat finanszírozó célzott jegybanki NHP-t és NKP-t visszahozni a vállalati hitelpiacra.
Nagy Márton szerint idén mind a mind az infláció öt százalék körüli értéket érhet el, mivel amíg járvány van, addig infláció is van, lévén a járvány alatt nem tudnak az ellátási láncok stabilizálódni, miközben nő a kereslet. Mindeközben nem számít az autóipart hátráltató csiphiány gyors javulására. Az idei növekedés fő hajtóereje a 25 százalék feletti beruházási rátán és a lakossági fogyasztás bővülésén alapulhat, noha a lakossághoz áramló extra jövedelmek után a megtakarítások aránya magasabb, a fogyasztás aránya pedig alacsonyabb lehet a szokásosnál. Azonban még így jelentős mértékű lehet a fogyasztás bővülése.
