Zöld és vonzóbb szolgáltatásokkal felpörgethető az egészségturizmus

Az egészségturizmus fejlesztéseinek abba az irányba kell mutatnia, hogy egyre vonzóbb szolgáltatásokat nyújtson, egyúttal költséghatékonyabban működjön – mondta egy webináriumon Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület (MEME) elnöke. Ökológiai értelemben is felelős fürdőkre van szükség, a HealingPlaces Interreg Central Europe projekt keretében létrejött hálózatban igyekeznek a zöld megoldásokat előtérbe helyezni akár a vízfertőtlenítési vagy az épületenergetikai fejlesztések terén. Példaként említette a 

Kelet-Magyarországi Zöld Gyógyfürdő Hálózatot, amelynek keretében a Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyei fürdők vezetői, fürdővárosok polgármesterei, valamint oktatási intézmények illetékes tanszékeinek vezetői köteleződtek el a hazai gyógyfürdők és gyógyhelyek természetközpontú, fenntartható fejlesztése iránt. 

A csaknem két éve tartó koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a MEME elnöke megjegyezte: a pandémia egyik legnagyobb áldozata a turizmusszektor, azon belül is a fürdők, a gyógyfürdők és a gyógyhelyek. Az egészségturizmus három fő ágaként a wellness-turizmust, a gyógyturizmust és az orvosi turizmust azonosította. 

Ruszinkó Ádám a fürdők energiahatékonyságának fejlesztési lehetőségeiről elmondta: 

a jövőbeni fejlesztésekhez forrásokat biztosít a Modern Városok program, a szállodafejlesztési pályázatok, valamint az új uniós ciklus felhívásai közül a gazdaságfejlesztést felölelő Ginop Plusz, valamint a terület- és településfejlesztési Top Plusz forrásai.

A szakember kiemelte, hogy a fürdők jövedelemtermelő képességének növelése is fontos cél. Egyes gyógyászati, wellness, szépségipari szolgáltatások bevezetésével, a termálok akár meg is tudnák duplázni  a bevételeiket. A hazai fürdők 95 százaléka önkormányzati tulajdonban van, a települések számára pedig nem a fürdő nyeresége a legfontosabb szempont, hanem az, hogy a hozzá kapcsolódó hotellel vagy vendéglátóipari szolgáltatásokkal együtt működjön a helyi turizmus. 

A fürdők egy része a gyógyászati kezelések alacsony finanszírozása miatt is veszteséges, Ruszinkó Ádám megjegyezte, hogy a Nemzeti  Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)  által támogatott gyógykezelések támogatása 2012 óta változatlan. Az alulfinanszírozottság pedig a fürdők számára bevételcsökkenést eredményez. Szakértők szerint 20 százalékos központi áremelésre lenne szükség, amelyet az állam térítene meg a fürdőknek.  

Fontos része a szegmensnek az orvosi turizmus is. A küldő országhoz képest a hazánkba érkező turisták jóval kedvezőbb áron, várólista nélkül juthatnak hozzá egyes szolgáltatásokhoz. 

A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint a magyar orvosi turizmus szolgáltatásait a pandémia előtt jellemzően Ausztriából vették igénybe, ahonnan évente 80 ezer vendég érkezett elsősorban fogászati céllal. Top küldőország volt az Egyesült Királyság is, onnan évente 30 ezeren választották a magyar plasztikai sebészeket és fogorvosokat. De a magánegészségügyi szektor számított a németországi páciensekre is, akik évente 15 ezren érkeznek, és főleg gyógyvízre alapozott szolgáltatásokat vagy fogászati kezeléseket vettek igénybe. Továbbá Oroszországból körülbelül 13 ezer páciens választotta Magyarországot szintén a gyógykezelések és a fogászatok miatt.