Így változott a gyermekvállalás attitűdje Magyarországon

A gyermeket váró családokban a legnépesebb korosztály a 30–34 év közötti szülők voltak, a nők valamivel több mint kilenctizede volt 20 és 39 év közötti. A tinédzser terhesek aránya 6, míg a 40 éves és idősebb válaszadók aránya 4,8 százalék volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézet Kohorsz ’18 születési kohorszvizsgálatából. A kutatásban 8287 várandós vett részt, akik az ország 473 településén élnek, az  adatokat 2018. április 1. és 2019. április 30. közötti időszakban rögzítették.

Többségben az első gyermekesek

A várandósok 46,5 százaléka első gyermekét várta, a második gyermeküket várók aránya csaknem 33 százalék volt, harmadikat 13,8 százalék vállalt, négynél többet pedig megkérdezett várandósok 6,7 százaléka. Míg a tinédzser várandósok 76 százaléka első gyermekét várta, addig a negyvenesek körében ez az arány már csupán 26,9 százalék volt. A harmadik és többedik gyermek vállalásának esélye párhuzamosan nő az életkorral. A második gyermek aránya a 30–34 éves korcsoportban a legnagyobb (38,7 százalék), ezt követően már csökkenés figyelhető meg.

Az apukák jellemzően idősebbek

A párjukkal együtt élő apák jellemzően 3,5 évvel idősebbek az anyánál. A fiatalabb anyáknál jóval nagyobb az esélye, hogy – magukhoz viszonyítva – idősebb férfival vállalnak gyermeket: a 25 év alatti várandósok körében az átlagos korkülönbség 5,5 év a párjuk javára, azonban negyven évtől felfelé ez csupán 0,5 év. A negyvenes korcsoportban a legjellemzőbb a nőkre a maguknál fiatalabb pár választása: ha egy nő 40 évesen vagy idősebb korban vállal gyermeket, már csupán 52 százalék az esélye annak, hogy párja betöltött életkora magasabb az övénél.

A gyerekek több mint fele házasságban születik

A várandósok 54,5 százaléka házasságban, a házastársával, 41,4 százaléka élettársi kapcsolatban élt. A partner nélkül vagy külön élő partnerrel gyermeket vállaló várandósok aránya csupán 4,1 százalék, ami egyébként nemzetközi összehasonlításban alacsony értéknek tekinthető. Például az ezredfordulón a Millennium Kohorszkutatás keretében Nagy-Britanniában 15 százalékos egyszülős arányt mértek. Az ír születési kohorszvizsgálat csecsemőkori adatai szerint Írországban 2008-ban az egyszülős családba született gyermekek aránya 14 százalék volt.

A kismamák tizedének nem volt munkája

A szülők társadalmi hátterét vizsgálva a várandósok esetében a foglalkozás jellegét tekintve az látszik, hogy a válaszadók 9,2 százalékának még nem volt fizetett munkája. A várandósok mintegy 9 százalékának nincs semmilyen munkaerőpiaci tapasztalata. A válaszadáskor a korábban már dolgozó anyák között az alkalmazotti jogviszonyban dolgozók aránya a legmagasabb, 83,3 százalékos. Vállalkozók és önálló munkavállalók ebben a társadalmi csoportban ritkán, mindössze 5,7 százalékban fordulnak elő, és többnyire szolgáltatói tevékenységet végeznek. A kizárólag alkalmi munkavégzés 1,7 százalékos arányával a legritkább a várandós anyák körében, ezekben az esetekben főként fizikai munkákról van szó. A várandósok többsége alkalmazott, a vállalkozók, önállók aránya alig 6 százalék. A munkaerőpiacon valaha aktív várandósok 52,6 százaléka végez vagy végzett szellemi munkát, míg a fennmaradó 47,4 százalék fizikai munkás. A vezetőként dolgozók az alkalmazottakon belül 9,7 százalékot tesznek ki. Az alkalmazottként dolgozó anyák 9,7 százaléka vezető beosztású. A leggyakoribb foglalkozások az anyák körében a bolti eladó és az adminisztrátori állás. A várandós anyák jövedelme a vizsgált időszakban jellemzően 140 ezer forint körül volt.

Lakáskörülmények

A várandósok 43 százaléka él olyan ingatlanban, melynek – legalább részben – tulajdonosa. Az esetek szintén jelentős hányadában (36 százalék) az anya az ingatlan tulajdonosával partneri vagy rokoni kapcsolatban áll. Bérelt lakásban vagy lakrészben a várandósok 14 százaléka várja a babát.  A lakástulajdonnal rendelkező várandósok ingatlanuk aktuális piaci értékét – amekkora összegért a kérdezés időszakában az ingatlant eladhatónak becsülik – átlagosan 20 millió forintban adták meg. A mediánérték 16 millió forint volt. Az átlagos lakásméret a várandósok körében 87,6 négyzetméter, mely a településmérettel fordított arányban alakul. Az ezer fő alatti lakosságszámú kistelepüléseken élők aránya tíz százalék alatti, Budapest 17 százalékos részesedéssel van jelen a mintában. A lakosságszám-alapú települési hierarchia leképeződik a várandósok iskolai végzettség, háztartás-jövedelmi szint és gyermekszám szerinti megoszlásaiban. A lakóhely mérete az intézményi ellátottsággal is összefügg. A válaszadók 7 százaléka olyan településen él, ahol nincs semmilyen háziorvosi ellátás, további 20 százalék ott, ahol háziorvos működik, de gyerekorvosi ellátás nem biztosított.

A várandósok, kisgyermekes családok számára fontos szakrendelések – mint a csecsemő- és gyermekgyógyászat vagy a szülészeti, nőgyógyászati szakellátás – helyi elérhetősége 44 százalék. A lakástulajdon Magyarországon meglehetősen gyakori a gyermekvárás időszakában. Bérelt lakásban a várandósok 15 százaléka várja a babát. A saját lakásban élő anyák közel fele ingatlanra felvett lakáshitelt is törleszt.

A fővárosi kismamák közel fele magánrendelésre jár

A várandósok 31 százaléka csak a társadalombiztosítás által finanszírozott rendeléseken vett részt, míg 16 százalék kizárólag magánrendeléseket vett igénybe, a többiek vegyes ellátásban részesültek. A budapesti várandósok 45 százaléka kizárólag magánnőgyógyászati rendelésre jár a gyermekvárási időszakban.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Magyarországon a hetedik hónapban lévő várandósok több mint fele nem dolgozik terhességének ezen időszakában. Az anyák 52,4 százaléka munkaviszony mellett, de már otthon, táppénzen vagy egyéb ellátáson várta a babát. Összességében mindössze 19,7 százalékuk dolgozott aktívan. 18,7 százalékuknak, bár korábban dolgozott, a megkereséskor nem volt munkája, 9,2 százalékuknak pedig még soha nem volt fizetett munkája. A várandósok átlagosan a 18-19. terhességi héten mennek el táppénzre. A várandósságuk hetedik hónapjában is aktívan dolgozó anyák 72,8 százaléka alkalmazottként, határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozik, többnyire teljes munkaidőben. A munkahellyel rendelkező, de már nem dolgozó várandósok 37,9 százaléka a terhesség első trimeszterében, 28,5 százaléka pedig terhessége harmadik trimeszterében ment el táppénzre.