A magyar gazdaságnak nem sikerült kanyarban előznie, az EU-27 csoportban gazdasági fejlettség tekintetében a 2019. évi 20. helyről 2021 végére visszaesett a 21. helyre. „Lengyelország visszaelőzött minket, ahogy mi korábban őket, de az előny nem jelentős, 1 százalékponton belüli” – így kezdi legújabb cikkét Magyar Nemzetben Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
A jegybankelnök ugyanakkor kiemeli: Magyarország eredményesen kezelte a válságot, sok területen jobban, mint egy sor EU tagállam. Főként az EU déli tagállamaihoz, valamint Csehországhoz, Szlovákiához és Romániához képest teljesített jobban az ország.
Így az EU átlagos szintjéhez is közelebb kerültünk, két év alatt mintegy 2 százalékponttal. Ez messze jobb teljesítmény, mint az 1990 utáni 30 év átlagos felzárkózási üteme, sőt a 2010-19 közötti időszaknál is jobb
– írja a jegybankelnök, aki felteszi a kérdést: előzött-e bárki a kanyarban az EU-27 csoportban.
Matolcsy György erre meg is adja a választ: igen, többen és többeket.
Dánia megelőzte Hollandiát, mintegy 1,5 százalékpontot vertek a hollandokra a dánok. Svédország megelőzte Németországot, a svédek közel 2 százalékpontot vertek rá a németekre. Belgium is kismértékben leelőzte Németországot. Olaszország megelőzte Máltát, körülbelül 1 százalékponttal. Ciprust megelőzte Litvánia, Észtország, Szlovénia, közben a Csehország-Ciprus közötti korábbi 1 százalékpontos cseh előny a többszörösére duzzadt. Spanyolországot többen is megelőzték úgy, hogy közben a spanyol EU-27 átlaghoz mért fejlettség 90 százalék feletti szintről 83 százalék közelébe zuhant vissza.
Magyarország fejlettségi szintje a 2019-es 72,8 százalékról 2021-re 75 százalék körüli értékre nőtt (végleges adatok az év közepére várhatóak),
míg az akkor előttünk lévő Portugália a 78,6 százalékos fejlettségi szintről 76 százalék közelébe csúszott vissza. A lengyelek bennünket kissé megelőzve lényegében beérték a portugál fejlettségi szintet.
Kimondható, hogy egy kicsivel jobb magyar teljesítménnyel a 2020-21-es válság idején Magyarország leelőzhette volna Portugáliát, ezzel nem csupán korábbi önmagunkat előztük volna a kanyarban, hanem egy előttünk lévő EU gazdaságot is.
Mit üzen a 7,1 százalékos 2021-es magyar növekedés?
A magyar válságkezelés egyik érdekes eleme, hogy elértük az 1998-ban célul kitűzött 7 százalékos növekedést. Ennek érdemes örülnünk, ám közben árnyalni kell a képet. Statisztikailag elértük, de ez a 7 százalék nem az a 7 százalék. A 2020-es év 4,7 százalékos visszaesése volt a bázis, ezért a 2021-es növekedési adat önmagában nem értelmezhető. A két évet együtt érdemes vizsgálni, akkor kapunk a szempontjából megbízhatóbb képet.
Ha a 2020-21-es éveket együtt nézzük, akkor a két év teljes GDP növekedése pozitív, 2,1 százalékot tesz ki (a 4,7 százalékos visszaesés utáni szintet megszorozva a tavalyi 7,1 százalékos növekedéssel)
– írja a jegybankelnök.
A válság két éve az eredményes védekezés és válságkezelés ellenére valójában elvett 6-8 százalék körüli GDP többletet, tehát 1-2 évi jövedelem-többletet - húzta alá Matolcsy György a magyarnemzet.hu oldalon megjelent cikkében.
