Újabb régi EU tagállamot előzhetett meg Magyarország fejlettségben, ha hinni lehet a számoknak. Suppan Gergely úgy számolt, hogy a 2 százalékos növekedési előny mintegy másfél százalékpontos közeledést jelent éves szinten az uniós átlaghoz, ez alapján 2021-ben 76 százalékra emelkedhetett a vásárlóerő-paritáson mért fejlettségi mutatónk, a 2020-as 74,3 százalékról. Ez pedig azt is jelenti, hogy 2015 után (akkor Görögországot értük utol)

egy újabb régi EU-tagországot, Portugáliát is befoghatta a magyar gazdaság, amire elemzők előzetesen csak idén számítottak.

A vártnál is nagyobbat nőtt a magyar gazdaság teljesítménye

Ennél kevesebbre számítottak az elemzők.

Az 1986 óta uniós tagállam növekedése 2 százalékponttal maradt el tavaly a magyar a növekedéstől (2020-ban a nemzetközi turizmus földbe állása miatt 8,4 százalékkal esett vissza GDP-je, tehát ott még közel sem történt meg a teljes helyreállás).

Fotó: Shutterstock

Magasabb lehetett a növekedés 

Ráadásul Suppan Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar tényadat végül az első becslésben közöltnél magasabb lehet, szerinte ugyanis a növekedés nem 7,1, hanem 7,3 százalékos lehetett. Ezt azzal magyarázta, hogy 2021 első negyedévben még ugyan csökkent a GDP, ám ennek a negyedévnek a súlya a legkisebb a éves teljesítményben, tehát

a második becslésben még módosíthat a statisztikai hivatal.

Emlékeztetett rá, hogy 1 évvel ezelőtt ugyanez történt, a KSH az első becslésében 5 százalékos visszaeséssel számolt, amit később 4,7 százalékra korrigált.

A régiós versenytársak előtt a magyar GDP bővülése

Bár nem minden ország adat ismert még, de az már most látható, hogy nemcsak az uniós átlaghoz, hanem régiós versenytársakhoz képest is kimagasló volt magyar GDP növekedése. Különösen a cseh és a szlovák gazdasághoz viszonyítva, amelyek Suppan Gergely szerint gyakorlatilag lefékeztek, a két ország ugyanis még mindig nem érte el a járvány előtti teljesítményét, miközben a hazai gazdaság már 4, a lengyel pedig közel 5 százalékkal meghaladja azt. A magyar GDP-adat annak fényében pláne nagyon jónak számít, hogy a jelentős feldolgozóipari súllyal bíró országok, mint Németország, Csehország és Szlovákia, a három legrosszabb növekedést produkálta az EU-ban. De ugyanígy nem volt kifejezetten jó éve Romániának sem, ahol az elmúlt években megindult erőteljes felzárkózás elakadni látszik, amit az elemző az alacsony átoltottsággal és amiatt bevezetett korlátozó intézkedésekkel magyarázott. Ráadásul szerinte ezekben az országokban az idei növekedést is beárnyékolhatja az energiaárak drasztikus emelkedése, amit – ahogy fogalmazott – ráeresztettek a lakosságra.

A visegrádi országok rangsorában nem történt változás, a szlovák gazdaság az utolsó maradhatott, amelytől a magyar még jobban elhúzhatott, északi szomszédunk 2020-ban az unió fejlettségének 70 százalékán állt. Csehország a szerény növekedéssel várhatóan maradt a 93-94 százalék közötti tartományban. A lengyel csoda pedig azáltal, hogy 2021-ben is folytatódott, jelentős lépést tett a 80 százalékos szint felé, és egyre jobban közeledik Spanyolországhoz.

Még mindig vannak tartalékok a növekedésben

A Takarékbank szakértője hangsúlyozta, hogy középtávon is megmaradhat a magyar gazdaság 2 százalékos növekedési előnye, a GDP az idei 6 százalék fölötti ütem után jövőre is 4,7 százalékkal emelkedhet, tehát a 4-5 százalékos sávban maradhat. Ezzel az uniós fejlettség 80 százalékos szintjét szerinte valamikor 2024-2025-ben érhetjük el, 2030-ra pedig eljuthatunk a 86-87 százalékig is. Jelezte továbbá, hogy a növekedésben még mindig vannak tartalékok, példaként említve az épülő akkumulátor gyárakat, vagy a BMW debreceni beruházást. 

Ezek a kapacitások, ha beépülnek a gazdaságba és termőre fordulnak, az egy újabb lökést adhat a növekedésnek – jelezte Suppan Gergely.

Történelmet írt a magyar gazdaság 2021-ben

A rendelkezésre álló adatok alapján Magyarország történetében még nem volt példa arra, hogy a gazdasági növekedés mértéke elérte volna a 7 százalékot. Ha csak az elmúlt 40 évet vesszük, 5 százalék feletti bővülés is csak egyszer következett be, még 2018-ban. Pedig a visegrádi országokban egyáltalán nem volt ritka ekkora növekedés, 2007-ben Lengyelországban több mint 7 százalékkal, Szlovákiában pedig 10,7 százalékkal nőtt a gazdaság kibocsátása. Összehasonlításképp, ugyanebben az évben hazánkban a bruttó hazai termék mindössze 0,6 százalékkal bővült.