Teljes a bizonytalanság a gazdaságban, szinte lehetetlen megjósolni, hogy mekkora lesz az infláció, a GDP vagy a folyó fizetési mérleg, de az biztos, hogy valamekkora lassulás lesz – mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Emlékeztetett, hogy a tavalyi negyedik negyedévi növekedés olyan erős volt, hogy az áthúzódó hatások miatt – változatlan körülmények mellett – az idén 6,7 százalékkal is bővülhetett volna a GDP.

Ám a szakember korábban elővigyázatosságból 6,3 százalékos prognózist adott, amit már 5,8-re csökkentett,

jelezve, hogy még ennél is kisebb lehet a végső érték. Az idei növekedés kapcsán az egyik legnagyobb kockázat szerinte az, hogy az emelkedő energiaárak miatt nőnek a megélhetési költségek és esik a külső kereslet, ugyanis nem zárható ki, hogy Nyugat-Európa recesszióba csúszik.

Fotó: Kallus György / VG

A háború okozta gazdasági bizonytalanságokra és a folyamatosan növekvő energiaárakra figyelmeztetett Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is. Rámutatott, hogy a gazdaság nagyon jól indította az évet, emiatt az eredeti, 5 százalékos előrejelzését a szakember 6 százalék közelébe akarta emelni, de a háború hatására már inkább 4,5 százalék körüli GDP-növekedést valószínűsít a rengeteg lefelé mutató kockázat miatt. A következő hónapok fő kérdésének azt tartja, hogy maradnak-e a mostani, magas szintjükön az energiaárak, illetve hogy meddig terjesztik ki az Oroszország elleni uniós szankciókat.

Elképzelhető, hogy az utolsó negyedévre negyedéves alapon visszaesésbe fordul a magyar gazdaság

– figyelmeztetett, de az erős évkezdet miatt éves összevetésben nem tartja valószínűnek a GDP-csökkenést.

Suppan Gergely optimistább, szerinte a magyar gazdaság megúszhatja recesszió nélkül, mivel a hazai feldolgozóipar kilátásai továbbra sem borúsak, a folyamatos működőtőke-beáramlás következtében rengeteg kapacitás épül ki, és a rendelésállomány is felduzzadt. Ráadásul – hangsúlyozta – egyelőre nem állt le a gyártás, mint a járvány alatt, legfeljebb egy-egy műszak esett ki. Az is nagyban támogatja az idei növekedést, hogy a következő hónapokban is erős maradhat a fogyasztás, mivel akkora puffert kapott a lakosság februárban, hogy a mostani áremeléseket szerinte el tudja viselni. Az adó-visszatérítésnek és a 25 év alattiak szja-kedvezményének jóvoltából az idei nettó béremelkedés a 16 százalékot is elérheti, vagyis jócskán meghaladja az inflációt. A reálbérek még a fogyasztóiár-index 8 százalék körüli változása esetében is nőhetnek, legalább 5-6 százalékkal.

A növekedésre a legnagyobb veszély az oroszországi energiaimport ellehetetlenülése lenne

– ezt már Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője mondta a VG-nek, de szerinte a bizonytalanság és az infláció enélkül is súlyos probléma, ami tartós növekedési áldozatokkal jár. Várakozása szerint az idén éves átlagban 10 százalékos lehet az infláció, és még jövőre is 6 százalék körül alakulhat. Rámutatott, hogy a mostani drágulás elsősorban a feldolgozóipart sújtja, de a mezőgazdaság is a problémásabb ágazatok közé tartozik a műtrágyaellátási gondok miatt.

Török Zoltán azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a nagyfokú bizonytalanság miatt egyes vállalati és lakossági beruházások is elmaradnak, és eshet a hitelezési aktivitás is, ami ugyancsak a beruházási dinamikát lassítja. A Raiffeisen Bank az egyik legpesszimistább, még az optimista forgatókönyvében is csak 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít, és a lassulás a jövő évre is áthúzódhat.

Azt látom, hogy szétterítődik a válság hatása

– mondta vészjóslóan a Török Zoltán.

Fotó: VG