Az orosz-ukrán háború kirobbanása Európa-szerte megakasztotta a gazdaságok újraindítására tett kísérleteket; a szomszédban zajló fegyveres konfliktus okozta újabb válság hatásait minden ország a saját bőrén érezheti. Ez alól Magyarország sem kivétel, ez az ellátási gondok súlyosbodása, valamint az árak elmúlt időszakban tapasztalt emelkedésből is tisztán látszik.
Hazánkban közel 15 éves csúcsára nőtt az februárban; a VG elemzői konszenzusánál csak kicsivel lett rosszabb a valós eredmény. Legutóbb 2007 augusztusában volt ilyen magas a fogyasztói árak emelkedése, de a szakértők már korábban figyelmeztettek: a drágulás mértéke ennél is drasztikusabb lehetett volna, ha nincs a rezsicsökkentés, illetve ha a kormány az infláció megfékezése érdekében nem lép közbe rendkívüli intézkedésekkel.
Az áremelkedéssel szemben segítséget jelent, hogy a kormány jelentős összegeket fordít a családok megerősítésére: a családi adóvisszatérítéssel, a 25 év alattiak adómentességével, a béremelésekkel és a 13. havi visszaépítésével több ezer milliárd forint marad az embereknél – emlékeztet a pénzügyminisztérium. A tárca kedden kiadott közleményében azt írja: a kormány a mértékéről – mely az idei évben 5 százalékos volt – az inflációs előrejelzés alapján előzetesen dönt. Abban az esetben, ha jelentős az eltérés, két lépcsőben nyugdíjkiegészítés történik, az első júniusban, a második novemberben.
Üzemanyagárstop
Gulyás Gergely november 11-én a kormányinfón jelentette be, hogy november 15-től három hónapra befagyasztják, és 480 forintos áron rögzítik az benzin és a gázolaj árát. Ezt később meghosszabbították, jelen állás szerint legalább május 15-ig velünk marad a benzinárstop. Ráadásul a kormány február 28-tól 480 forintban maximálta az üzemanyagok nagykereskedelmi árát is, hozzájárulva ezzel a kiskereskedelmi benzinkutak versenyképesebb működéséhez. Ezzel párhuzamosan az üzemanyagok után fizetendő jövedéki adót is csökkentették, literenként 5-5 forinttal a benzinnél és a gázolajnál egyaránt.
Kamatstop
Orbán Viktor miniszterelnök december 22-én jelentette be, hogy január elsejétől a kormány lakossági kamatstopot vezet be, és október végi szinten rögzíti a jelzáloghitelek kamatait. Az intézkedés elsősorban a változó kamatozású jelzáloghitelt törlesztő adósoknak jelent segítséget; a pénzügyminisztérium nyilvántartásai szerint ez közel félmillió családot jelent, akik összesen 30 milliárd forinttal fizetnek kevesebbet a kamatstop révén. Az intézkedést február közepén kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre is.
Élelemiszerárstop
A miniszterelnök január 12-én, Facebook-oldalára feltöltött videóban jelentette be, hogy a kamat- és üzemanyagárstop után jön az élelmiszerárstop is.
Mivel az enerigaárak emelkedése miatt egész Európában nőnek az árak, ezért a magyar kormány élelmiszerárstopot vezet be
– mondta akkor a kormányfő.
Az árszabályozás hat termék esetében lépett életbe, ezek
- a kristálycukor,
- a búzafinomliszt,
- a napraforgó-étolaj,
- a sertéscomb,
- a csirkemell, valamint
- a 2,8 százalékos tehéntej voltak.
Ehhez csatlakozott pár nappal később a csirkefarhát is.
Az élelmiszerárstop jól illeszkedik a kormány antiinflációs politikájába, a családokat ugyanis meg kell védeni
– hangsúlyozta a VG podcastnak Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. Hozzátette, hogy a korábban meghozott intézkedések – a rezsicsökkentés, az üzemanyagárak befagyasztása, a kamatstop – ugyancsak ezt a cél szolgálták.
Egyre több ország gondolkozik hasonló intézkedéseken
Az árak befagyasztása nem csak Magyarországon került napirendre. Az európai kormányok is enyhíteni szeretnék az energia és az alapvető fogyasztási cikkek árának emelkedését, hogy csökkentsék a lakosságra nehezedő nyomást az instabil nemzetközi helyzetben. A napokban több ország kormánya jelentett be intézkedéseket, hogy ezekkel ellensúlyozzák a háború okozta gazdasági bizonytalanság, illetve az Oroszország ellen bevezetett szankciók saját gazdaságaikra gyakorolt hatásait.
Legutóbb Egyiptom lépte meg ez, ahol árstopot vezettek be a kenyérre a búzahiány miatt.
A belga kormány hétfőn jelezte, hogy a szerdai rendkívüli EU-csúcson javaslatot tesz majd a földgáz árának európai szintű maximálására, illetve az uniós országok közös földgáz vásárlására. A tervet a spanyol kormány is támogatja. Az Európai Bizottság is saját javaslattal állhat elő; a testület várhatóan a fogyasztóknak nyújtott közvetlen pénzügyi támogatás mellett érvelhet a megbeszélésen.
