Januárban 751 milliárd forintnyi áfabevétele keletkezett a központi költségvetésnek, ami csupán 3,7 milliárddal marad el a tavaly januárban és februárban összesen beérkező általános forgalmi adótól – derül ki a Magyar Államkincstár adataiból. A mutató rendkívül kedvező, hiszen

egyrészt a 2021-es év rekord-áfabevételt hozott, először lépte át az 5000 milliárd forintot, másrészt a januári statisztikában még értelemszerűen nincs benne a lakossághoz februárban érkező személyijövedelemadó-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, illetve a 20 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés.

A költségvetés áfabevételeit alapvetően négy tényező határozza meg: a forgalom és az árszínvonal alakulása, a feketegazdaság mérete és az esetleges áfakulcsváltozások. Ebben az évben – egyelőre – nem került újabb termékkör a kedvezményes kategóriába, míg a feketegazdaság évről évre zsugorodó méretéről csak utólagos becslések állnak rendelkezésre, ám a VG által megkérdezett szakértő szerint ilyen mértékű növekedést a fehéredés nem magyarázna.

Fotó: Kallus György

„A forgalomra kedvezően hatott, hogy az idén nem voltak jelentős járványügyi korlátozások, amelyek visszafogták volna a lakosság költekezését, sőt, a vásárlások élénkülését a magas foglalkoztatás, valamint a bérek emelkedése is támogatta. Emellett nyilvánvalóan a magas infláció is pozitívan hat az áfabevételekre” – szögezte le Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője. Kiemelte, hogy bár egyhavi adatból nem szabad messzemenő következtetést levonni, hiszen kérdéses, hogyan alakultak az áfa-visszaigénylések, ezzel együtt az áfabevételek további emelkedése várható.

A szakember megerősítette, hogy az állami juttatások hatása a februári és márciusi adatokban jelenik majd meg, ugyanúgy, mint a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve a magasabb kategóriákban történt béremelések is ekkortól válnak effektívvé. Hozzátette,

az orosz–ukrán háború elhúzódása is magasabb inflációt, tehát magasabb áfabevételt eredményezhet.

Molnár Dániel rámutatott, fontos, hogy a kormányzat a növekvő bevételeket megfontoltan használja fel, békeidőben a költségvetési hiány lefaragására kell törekedni, mert ahogyan az elmúlt hetek eseményei is bizonyítják, bármikor bekövetkezhet egy újabb nemzetközi sokkhatás, amely szükségessé teszi a lehető legnagyobb fiskális mozgásteret.

A központi költségvetés előirányzata alapján a kormány 5487 milliárd forint általános forgalmiadó-bevétellel számol, ám Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője lapunknak korábban azt mondta, hogy ez az 5700-5800 milliárdot is elérheti 2022-ben. Az áfabevételt azért is érdemes kiemelten figyelni, mert megmutatja, hogyan alakul a belföldi fogyasztás, hiszen ez az adónem szinte kizárólag a belföldön fogyasztott javakat terheli, a külföldre értékesített termékek, szolgáltatások rendszerint mentesülnek az áfa alól.

A fogyasztás mellett hosszabb távon természetesen a már említett fehéredés is befolyásolja az adatokat. Szintén a VG-nek beszélt arról Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, hogy az adócsökkentéseknek és a gazdaságfehérítő intézkedéseknek hála a szürkegazdaságot mérő áfarést sikerült leszorítani a 2010-es 20 százalék feletti értékről 6-ra, ami a legtöbb nyugati országénál is jobb eredmény. A minisztérium számításai szerint ezzel összességében éves szinten 2300 milliárd forinttal több pénz érkezik az államkasszába.