Újabb két hónappal, május 1-től július 1-ig meghosszabbítja a kormány a benzin- és az élelmiszerárstopot - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán közzétette videójában.
Mint ismert, a kormány még januárban döntött arról, hogy egyes alapvető élelmiszerekre árstopot vezet be, az ennek megfelelően az árszabályozás alá vont termékek árát úgy kellett megállapítani, hogy az nem lehet magasabb a 2021. október 15. napon alkalmazott árnál. A szabályozás eredetileg 2022. február 1-től május 1-ig tart, ennek meghosszabbításáról döntött most a kabinet. A döntés nem volt meglepetés, mivel a miniszterelnök a választások után néhány nappal megtartott sajtótájékoztatón jelezte, hogy a májusi határidőket követően is fenntartaná a hatósági árak rendszerét, erről pedig a MOL-lal és a kereskedőkkel is tárgyalnának.
Már csak azért is szükség volt a meghosszabbításra, mivel a hatósági ár kivezetését a legtöbb élelmiszernél azonnali, jelentős drágulás követné. Iparági szakértők szerint az ételolaj ára például kétszeresére, a sertés hús ára pedig másfélszeresére emelkedne, ha újra piaci áron kellene árusítani ezeket a termékeket.
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke korábban a VG-nek azt mondta, hogy szeretnék, ha a beszállítókra is kiterjesztené a kormány az árkorlátozást, úgy számolt, bizonyos termékek esetében 300-400 forint veszteségük keletkezik kilónként.
Már 13 százalék lenne az infláció
Már az inflációban is számszerűen kifejezhető hatása van az árstopoknak, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón úgy fogalmazott, „beváltak”, a tárcavezető szerint az árstopok nélkül márciusban már 13 százalék lett volna az csak az árstopok 4,4 százalékkal csökkentették a fogyasztói árindexet (a miniszter az Eurostat által is használt 8,6 százalékos volt a harmonizált fogyasztó árindexről beszélt, ez általában pár tizedponttal magasabb a KSH mérésénél, amely legutóbb 8,5 százalék volt).
Magyarországon az egyik legolcsóbb a benzin és a gázolaj ára
Gulyás Gergely november 11-i kormányinfón jelentette be, hogy november 15-től három hónapra befagyasztják, és 480 forintos áron rögzítik az benzin és a gázolaj árát. Az árszabályozást közvetlenül a háború kitörése előtt hosszabbította meg a kabinet a február 15-től május 15-ig tartó időszakra.
A legkisebb hazai benzinkutak időközben többször figyelmeztették a kormányt, hogy elfogytak a tartalékaik, egyre nagyobb veszteségeket halmoznak fel, így a csődhullám szinte elkerülhetetlen. Emiatt február 28-án a kormány arról döntött, hogy csökkenti a jövedéki adót, továbbá a nagykereskedelmi árat is 480 forinton rögzíti.
Március első hetében újabb anomália ütötte fel a fejét, miután az ország több pontján üzemanyaghiány alakult ki, a pánikvásárlás mellett ebben az is szerepet játszott, a nagy nemzetközi fuvarozócégek a korábbinál gyakrabban tankoltak hazánkban. Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója a március 10-i kormányinfón csillapította a kedélyeket, hangsúlyozva, hogy a MOL-nak van elegendő finomítókapacitása, amivel fedezni tudja a magyarországi fogyasztást.
Az eseménnyel egy időben a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében a 7,5 tonna feletti gépjárművek csak kijelölt üzemanyagkutakon (nagynyomású, 80 liter/perc feletti átfolyási sebességű kútfejen) és piaci áron tankolhatnak.
Jelenleg az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a benzin ára. A holtankoljak.hu április 27-i adatai szerint a 95-ös benzin 591 forint, a gázolaj pedig 674 forint lenne hatósági ársapka nélkül.
Kamatstop
Orbán Viktor miniszterelnök december 22-én jelentette be, hogy január elsejétől a kormány lakossági kamatstopot vezet be, és október végi szinten rögzíti a jelzáloghitelek kamatait. Az intézkedés elsősorban a változó kamatozású jelzáloghitelt törlesztő adósoknak jelent segítséget; a pénzügyminisztérium nyilvántartásai szerint ez közel félmillió családot jelent, akik összesen 30 milliárd forinttal fizetnek kevesebbet a kamatstop révén. Az intézkedést február közepén kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre is.
Egyre nagyobb terhet jelent a költségvetésnek a rezsicsökkentés
Az állami költségvetés is kiveszi a részét a terhek viseléséből, már ha a rezsicsökkentést is idevesszük, becslések szerint a 700-800 milliárd forintot is jócskán meghaladta a büdzsében. A miniszterelnök többek között erre való tekintettel európai energiaárak csökkentését célzó javaslatokat tett az uniós döntéshozóknak, amelyre azonban hivatalos választ azóta sem kapott. Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón pedig azt mondta, meg vannak a terveik arra, hogy miből fedezzék a rezsicsökkentés egyre nagyobb terhét.
