Holnap az alapkamat 100 bázisponttal, 5,4 százalékra emelkedhet, míg csütörtökre az egyhetes betéti ráta esetében 30 bázispontos növekedésre, azaz 6,45 százalékra számítanak a VG által megkérdezett szakértők.

Marad a márciusi tempó, nem látom indokoltnak a változtatást. Bár a múlt havi adatokat – amelyekre a háború már hatással lehet – még nem látjuk, egyelőre nincs olyan mutató, amely alapján módosítani kellene a monetáris stratégián, a gazdaság teljesítménye sokkal erőteljesebbnek tűnik az első negyedévben, mint gondoltuk

– szögezte le Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte az infláció alapján sem indokolt az éles váltás, hiszen az a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott széles előrejelzési sávon belül maradt márciusban, és a forint is visszaállt a választás előtti szintre, így a hazai fizetőeszköz sem ok az effektív kamat erőteljesebb emelésére.

Fotó: Móricz-Sabján Simon

Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági elemzője is azt mondta lapunk megkeresésére, hogy a várható kamatpályával kapcsolatban általában az inflációs jelentés megjelenésekor meghozott kamatdöntés az irányadó, mivel az tartalmazza a jegybank által célzott inflációs pályát. Az akkor kirajzoltaktól csak jelentős sokkhatás esetén térne el az MNB, ilyen viszont az elmúlt időszakban nem történt.

A márciusi infláció ugyan a vártnál némiképp kedvezőbb lett, de az áremelkedést érintő felfelé mutató kockázatok – a belengetett szankciók és a háború elhúzódása – nem enyhültek, emiatt a monetáris politikának folytatnia kell a szigorítást. A döntés elmaradását a piacok is kedvezőtlenül értékelnék, ennek kockázata egy kisebb mértékű szigorítás esetén is fennáll, ez pedig gyengítené a forint árfolyamát, ami még nehezebbé tenné az infláció leszorítását

– jelentette ki a szakember, aki szerint fontos szempont még, hogy az EKB sem kezdett érdemi szigorításba, ami enyhíti a jegybankra nehezedő nyomást. Hozzátette, nem számítanak arra, hogy az alapkamat és az effektív kamatráta összeér, várakozásaik szerint az egyhetes betéti kamat júniusra 7,05 százalékra emelkedhet, míg az alapkamat 6,8-ig növekedhet az idei év második felére. 

Ekkortól kezdődhet meg az inflációs ráta mérséklődése is, ami enyhít majd a jegybankra nehezedő kamatemelési nyomáson.

Virovácz Péter viszont úgy számol, hogy 8,25 százaléknál érhet véget a kamatemelési ciklus augusztusban, az összeérés pedig azon múlik, hogy mi történik a forinttal és az inflációval. 

Elképzelhetőnek tartom, hogy 7,25 százalék körül próbálja meg összeolvasztani a jegybank a két rátát. Ez a júniusi kamatdöntésnél valósulhat meg, mert akkor lesz új inflációs és gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzés

– mutatott rá az ING elemzője. Hangsúlyozta, az infláció akár a 11 százalékot is meghaladhatja a nyári hónapokban, ám sok múlik a gazdaságpolitikai döntéseken, hiszen jelenleg az árstopok kivezetésével tudnak számolni, ám 

látják, hogy van kormányzati törekvés az intézkedések fenntartására.