Két év bezártság után már majdnem annyian készültek külföldi nyaralásra, mint tavaly, amikor február 24-én, Ukrajna megtámadása miatt hirtelen elbizonytalanodtak az utazást tervezők, és az év elejétől folyamatosan és dinamikusan erősödő kereslet hirtelen elapadt. Mintegy másfél hétre lefagyott a piac, hiszen a turizmus rendkívül sérülékeny iparág, de – mint az ismét bebizonyosodott – regenerálódni is a leggyorsabban képes – mondta a VG-nek Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke.

A szomszédunkban dúló háború átírta az európai turisztikai piacot, de nem bénította meg.

Fotó: Hans Lucas via AFP

A hatását a korábban sok ukrán és orosz vendéget fogadó területeken, mindenekelőtt Törökországban, Cipruson és Egyiptomban lehet majd igazán látni, hacsak az ottani szállásadók nem tudják pótolni különböző akciókkal a kieső vendégkör egy részét.

A törökök reagáltak a leggyorsabban, nagyszabású marketingkampányokkal vették célba a nyugat-európai turistákat, ám eközben jelezve, hogy továbbra is számítanak az oroszokra.

Az utóbbiak talán, de az ukránok aligha nyaralnak az idén a körükben is népszerű földközi-tengeri parti részeken. Egyelőre ismeretlen mértékű vákuumhatásként formálhatják és szívhatják el a keresletet ezek a turistaszerző akciók, miközben az is nyilvánvaló, hogy a magyarok körében is egyre népszerűbb Szentpétervár és Moszkva, valamint a kárpátaljai kulturális körutazások jó időre eltűnnek a kínálatból a háború miatt – jelezte Molnár Judit.

Szürreálisnak tűnik a helyzet, hogy a szomszédban tomboló háború, az egyre több halálos áldozat és az immár sokmilliós menekültáradat mellett az európaiak, köztük a magyarok sokasága is épp a nyári utazását tervezi és foglalja le.

A sokkhatás ugyanis elmúlt, a felbolydult világ mellett, vagy éppen annak ellenére, váltak mindennél fontosabbá a megélhető örömök, a lelki egészség, a rekreáció lehetősége, illetve a normális élet minden részlete a Covid-karanténokban és korlátozásoktól megfáradt emberek számára

– hangsúlyozza a MUISZ elnöke.

Az utaztatók tapasztalatai szerint a klasszikus tengerparti toplistákon nincs helycsere, az idén is a horvát, a görög és a török turistaparadicsomokba készül a legtöbb magyar nyaralni, a három dobogóst pedig továbbra is Egyiptom, Olaszország, Spanyolország és Tunézia követi, évszaktól függően váltakozó sorrendben az élbolyban. A várakozások szerint nyárra aligha lesz olyan európai ország, ahová nem lehet korlátozások nélkül beutazni, sőt, már Balin és egyre több ázsiai országban is folyamatosan enyhítenek a turistafogadás feltételein, és a mintegy másfél évre bezárt Egyesült Államok is kinyitott az ősszel, jelenleg 24 órás negatív PCR-teszttel fogadja a külföldieket.

Az egyszerűbb és egységes utazási feltételek is növelik a keresletet, olyannyira, hogy az eddig leszerződött repülőgépes charterjáratok száma már csaknem a duplája a tavalyinak – tudtuk meg Molnár Judittól. A pandémia első évében, 2020 nyarán heti hat gép közlekedett az extra rövid, alig két hónapos főszezonban, tavaly már heti 21, az idén pedig 40 körül lehet a heti járatok száma, és már június közepén beindulhat, majd szeptember végéig tarthat a nyári szezon.

Ez azt jelenti, hogy ha stabilizálódik a helyzet, a Covid előtti volumen 80 százalékát is elérheti a tengerpartokra irányuló chartereztetés.

Az utaztatók szövetségének adatai szerint átlagosan mintegy 10 százalékkal drágábbak az idén a nyári külföldi szervezett utak, amit az inflációval és a világpiaci árakkal tisztában lévő ügyfelek nem tartanak túlzónak – mondta Molnár Judit.

Nagyon bizonytalan viszont a buszos utaztatás árképzése, miután az üzemanyagárak elszálltak, és a lakossági üzemanyagárstop nem terjedt ki a vállalkozásokra, amelyek kénytelenek lesznek a tetemes költségnövekedést beépíteni vállalási áraikba. A hosszú távú buszos utazás drágulása pedig éppen a legszerényebb jövedelmű utasokat érinti.

A nyaralási piacot az szja-visszatérítés várhatóan élénkíti az idén, mert a gyereket nevelő családok közül minden bizonnyal vannak, akik belföldi vagy külföldi nyaralásra tervezik költeni a pluszpénzt. Ez a MUISZ elnöke szerint összhangban lehet a döntéshozók szándékával is, hiszen a pihenés, a rekreáció, a munkavállalók lelki egészségének megőrzése nemzetgazdasági érdek is, az erre költött pénz bizonyítottan megtérül.